Miért képesek a vidéki vállalkozók az árbevételükben megduplázódni, míg a fővárosi kollégáik gyakran lemaradnak? Milyen titkok rejlenek a vidéki üzleti siker mögött, amelyek a pestiek figyelmét elkerülik?

Árbevételben a kétszer annyit produkálnak a fővárosiakhoz képest, nyereségben, hozzáadott értékben viszont elmaradnak tőlük a vidéki kkv-k. Részletesen bemutatjuk a vidéki kisvállalkozások helyzetét.

A vidéki mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv) jelentős gazdasági potenciállal bírnak, ha az árbevételüket vesszük alapul: összesen körülbelül a dupláját termelik, mint a hasonló méretű budapesti cégek. Ez nem meglepő, hiszen a hazai társas vállalkozások mintegy kétharmada - körülbelül 300 ezer - vidéken működik, ahol a versenyszférában dolgozók kétharmada, azaz egymillió ember találja meg a számítását. Ez a szám az összes hazai versenyszférában foglalkoztatott 35 százalékát teszi ki, tehát elmondható, hogy minden harmadik magánszektorbeli munkavállaló vidéki kkv-nál dolgozik - mutatott rá Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója a HVG-nek. Hasonló létszámban dolgoznak vidéki nagyvállalatoknál is, míg a fennmaradó munkavállalók a fővárosi cégek alkalmazottai.

A vidéki kis- és középvállalkozások által generált 37 ezermilliárd forintos árbevétel a hazai céges bevételek 12%-át teszi ki. Ez az összeg, ha figyelembe vesszük a foglalkoztatottak számát, viszonylag alacsonynak tűnik, de fontos megjegyezni, hogy a vidéki vállalkozások komoly technológiai követelményekkel és fejlett infrastruktúrával rendelkező iparágakkal versenyeznek. A járműgyártás, a telekommunikáció és az energiaszektor óriásai dominálják a bevételek nagy részét, miközben a vidéki kkv-k a megmaradt részekért küzdenek a piacon.

Tovább árnyalja a képet, hogy az egy főre jutó bevételt nézve ötödével maradnak el a vidéki kkv-k a fővárosiaktól, az egy főre számított nyereséget tekintve pedig még nagyobb, 40 százalékos a hátrányuk.