Kiszivárgott irat - a dohányosok két tűz közé szorultak
Újabb szigorítások várhatóak a dohányipar területén: egy nemrégiben kiszivárgott európai uniós dokumentum alapján Brüsszel úgy döntött, hogy a hagyományos cigarettákat és az újgenerációs nikotintermékeket, például a nikotinpárnákat és a hevített dohánytermékeket egy kalap alá veszi. A felfedezések szerint az unió elutasítja az ártalomcsökkentés koncepcióját, figyelmen kívül hagyva a tudományos kutatások eredményeit, köztük Svédország sikeres füstmentes modelljét, amely lehetővé tette, hogy az ország felnőtt lakosságának kevesebb mint 5%-a cigarettázzon. Ez a megközelítés aggasztó, hiszen a tudomány világosan bemutatja, hogy léteznek hatékony alternatívák a dohányzás csökkentésére.
November 17. és 22. között Genfben találkoznak a globális egészségügyi vezetők a Dohányzásellenőrzési Keretegyezmény (FCTC) 11. ülésszakán (COP11). Ezen a jelentős eseményen a tudományos eredményekre alapozott megközelítések összecsaphatnak a szigorú tiltásokkal és szabályozásokkal operáló nézőpontokkal. A „Clearing the Air” által közzétett dokumentum rámutat arra, hogy az Európai Unió egyre szigorúbb fellépést tervez az ártalomcsökkentést célzó dohánytermékekkel szemben. Ennek keretében a legújabb termékeket, mint például a hevített dohánytermékek és nikotinpárnák, a közegészségügyi kockázatok szempontjából egyenértékűen kezelnék a hagyományos cigarettákkal, ami komoly hatással lehet a jövőbeli szabályozásokra és a dohányzás elleni küzdelemre.
A kiszivárgott iratok alapján
A tervezet ellenzői úgy vélik, hogy ezzel a döntéssel az EU megszegné az ártalomcsökkentés elvét, és ellentmondana a tudományos bizonyítékoknak, beleértve olyan sikeres példákat, mint Svédország füstmentes modellje. Ez a lépés pedig hátráltathatja a dohányzás visszaszorítását, mivel elérhetetlenné tenné a kevésbé kockázatos alternatívákat, miközben a cigaretta továbbra is a legelérhetőbb nikotintermék marad, ami számos szempontból aggályos helyzetet eredményezhet.
Felbolydult a nemzetközi sajtó a dokumentum hatására, megállapítva, hogy a kiszivárgott uniós tervek átfogó, precedens nélküli szigorítást vetítenek előre a dohány- és nikotintermékek piacán. "Brüsszel fontolóra vette az értékesítési helyek számának csökkentését, a dohánytermelők bármilyen típusú állami támogatásának megvétózását és a dohánytermékekhez való hozzáférés korhatárának emelését, hogy korlátozza a fogyasztást" - áll a spanyol El Economista hasábjain, míg az olasz Il Giornale szerint "az Európai Unió kereszteshadjáratra készül a dohány ellen - ez akár százezer munkahelyet is eltüntethet Európában". A lengyel WP Finanse pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az új WHO- és EU-szabályozások alapjaiban változtathatják meg a dohánypiacot - bizonyos terméktípusok teljes kivonása is napirenden van.
Az aktuális tervezet mindenképpen visszalépést jelentene, hiszen néhány évvel ezelőtt az EU tudományos testülete még elismerte, hogy az égésmentes termékek megfelelő szabályozás mellett hozzájárulhatnak az ártalomcsökkentéshez a felnőtt dohányosok körében. A mostani szöveg viszont visszatér egy tiltáspárti állásponthoz, amely minden nikotinhasználatot egyenlővé tenné a cigarettázással. Holott közegészségügyi szakértők már figyelmeztettek: ha az alacsonyabb kockázatú lehetőségeket korlátozzák vagy betiltják, a dohányzók gyakran visszatérnek a hagyományos cigarettához.
A közelgő COP11 esemény kapcsán egy kiszivárgott dokumentum rávilágított, hogy az FCTC fókuszálása inkább a tilalmakra irányul, mintsem az ártalomcsökkentésre. A keretegyezmény láthatóan figyelmen kívül hagyta a megváltozott bizonyítékokat és a fogyasztói szokások alakulását, amelyeket sokkal inkább az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) követ.
Robert F. Kennedy Jr., az Egyesült Államok egészségügyi minisztere, a brazil Vozes do Podernek adott interjújában kifejtette, hogy a nikotinpárnák valószínűleg a legbiztonságosabb módjai a nikotinfogyasztásnak, amelyet az elektromos cigaretták követnek. A miniszter kiemelte, hogy bár a nikotin erőteljesen addiktív, önmagában nem rákkeltő, és a valódi kockázatot a cigarettafüst jelenti, amely évente körülbelül 640 milliárd dollárnyi egészségügyi költséget ró az Egyesült Államokra. Emellett megjegyezte, hogy folyamatban van azoknak a termékeknek a gyorsított engedélyezése, amelyek kifejezetten az ártalomcsökkentés érdekében készülnek a felnőtt dohányosok számára.
A civil szervezetek - például az ázsiai-csendes-óceáni CAPHRA - amellett érvelnek, hogy az ártalomcsökkentés következményei már láthatóak: Svédország, az Egyesült Királyság, Új-Zéland és Japán engedélyezte a kevésbé káros alternatívákat, és jelentősen csökkent a cigarettázás aránya.
Néhány héttel ezelőtt, a 8. No Smoke Summiton, mintegy 200 szakértő gyűlt össze 51 ország képviseletében, hogy megvitassák az ártalomcsökkentés legújabb irányzatait. Az esemény középpontjában állt az a felismerés, hogy a megelőzés és a dohányzásról való leszokás mellett az ártalomcsökkentésnek is a közegészségügyi stratégiák alapvető elemévé kell válnia. Az EU-ból kiszivárgott dokumentumok alapján nem túlzás azt állítani, hogy a dohányosok most nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Az athéni konferencia egyik kiemelkedő üzenete az volt, hogy Európának sürgősen olyan átgondolt és tudományos alapokra helyezett szabályozásra van szüksége, amely nemcsak a cigarettázás csökkentését célozza, hanem védi a fiatalokat is, és megakadályozza az illegális piacok terjedését.
Karl Fagerström, klinikai pszichológus, a nikotinfüggőség kutatásának úttörője, valamint a Nikotin- és Dohányzáskutató Tudományos Társaság (Society for Research on Nicotine and Tobacco, SRNT) alapítótagja az eseményen kiemelte, Svédországban a hagyományos cigarettát használók aránya az egész EU-ban a legalacsonyabb: mindössze 5 százalék. Ez elsősorban a snüssz széleskörű használatának köszönhető, amely jól mutatja, hogy a dohányzás ma már nem egyenlő a cigarettázással. A professzor hangsúlyozta, hogy a skandináv modell egyértelmű bizonyíték arra, hogy az ártalomcsökkentés működik, hiszen a cigarettázás visszaszorítását megbízható adatok támasztják alá. A mutatók közegészségügyi szempontból jelentősek: az Európai Unión belül Svédországban a legalacsonyabb a dohányzáshoz köthető megbetegedések aránya, beleértve a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségeket is.
