Ez a fájdalmas betegség sajnos minden nyolcadik embert érint: milyen módszerekkel csökkenthetjük a kellemetlen tüneteket?

Ismered a kőműveskanál karakterét? Készülj fel egy izgalmas villámkvízre, ahol nyolc olyan eszközt mutatunk be, melyeket a mesterek nap mint nap használnak! Fedezd fel velünk a szakipar rejtelmeit!

A Földön minden nyolcadik ember migrénnel küzd, és Magyarországon körülbelül 1,2 millió embernek kell ezzel a fájdalmas állapottal együtt élnie. Celia Svedhem pszichológus és író A sötét szoba című művében saját tapasztalatait osztja meg, bemutatva a krónikus migrén ellen vívott harcát és kutatásait. A könyv nemcsak a betegség megértéséhez nyújt segítséget, hanem betekintést enged a migrén mögött húzódó érzelmi és pszichológiai tényezőkbe is.

Akinek havonta több mint 15 napig fáj a feje, és ezek legalább fele migrénes fájdalom, az úgynevezett krónikus migrénben szenved. Ha ennél kevesebb a migrénes nap, azt epizodikus migrénnek nevezik.

Svedhem az előző kategóriába tartozva széles spektrumú információkat gyűjtött a migrénről, remélve, hogy ezek segíthetnek neki a saját harcaiban. Kiderült számára, hogy olyan neves személyiségek, mint Charles Darwin, Sigmund Freud és Virginia Woolf is megélték a migrén kínjait, csakúgy, mint Salvador Dalí, Richard Wagner vagy Lewis Carroll. Míg egyeseknek a migrén miatt hónapokig kellett szüneteltetniük kreatív tevékenységeiket, addig mások a fájdalmaikat inspirációként használták fel művészi alkotásaikban.

De mit tehet egy anya, aki próbál a munkahelyen és otthon is helytállni, el kell hoznia a gyerekeit az óvodából, akiket nem hagyhat egyedül, hogy elvonuljon egy csendes, besötétített szobába? Például migrénnaplót vezet, az orvosokkal egyeztetve új gyógyszerezést, arcba fecskendezett botoxot és pszichoterápiát próbál ki, emellett munkahelyet és életmódot is vált.

Egy újonnan frissített diagnosztikai kézikönyv a migrént a krónikus, elsődleges fájdalom kategóriájába helyezi, hangsúlyozva, hogy ez nem csupán egy tünet, hanem önálló betegségként van jelen.

Egy ilyen jellegű fájdalom megjelenésében és tartósságában a biológiai, pszichológiai és szociális faktorer egyaránt szerepet játszanak.

A kölcsönhatások természete változó, és minden egyes páciens esetében egyedi megközelítést igényel. Svedhem könyvében hangsúlyozza, hogy a betegek számára olyan kezelési lehetőségeket kell kínálni, amelyek figyelembe veszik a különböző tényezőket. Mivel sokszor évekbe telik, mire kiderül, hogy mely gyógyszerek és életmódbeli változtatások a leghatékonyabbak számunkra, migrénesek számára előnyös lehet, ha két szempontból közelítjük meg a problémát.

Az egyik irányvonal a gyógyulás és a fájdalomcsillapítás keresése, míg a másik az elfogadás és az alkalmazkodás folyamata. Ha váltogatjuk a két megközelítést, lehetőségünk nyílik arra, hogy a gyógyszerekkel való kísérletezést, a pszichoterápiás kezeléseket és az életmódváltást nehéz időszakai között nyugalmasabb időszakokat iktassunk be. Ezekben az időszakokban arra összpontosítunk, hogy a betegséghez való alkalmazkodást elősegítve könnyebbé tegyük életünket.

Lényeges, hogy mérsékeljük az elvárásainkat a munka, a család, a barátok és legfőképpen önmagunk irányában. Amennyiben lehetséges, törekedjünk a rugalmasabb munkavégzésre és a stresszmentesebb környezet kialakítására. Az igazi kulcs azonban az, hogy világosan meghatározzuk, mi a legfontosabb számunkra.

Prioritásokat állítunk fel a feladataink között, és néhány dolgot engedjünk szabadjára!

Ahhoz, hogy a migrén árnyékában is teljes értékű életet élhessünk, elengedhetetlen, hogy szigorúbb prioritásokkal közelítsük meg a mindennapjainkat, mint mások. Mi az, ami valóban lényeges számunkra? Mivel érdemes tölteni a fájdalommentes pillanatokat? Milyen tevékenységek hoznak igazi értelmet és örömöt az életünkbe? Nietzsche és Darwin betegségeinek története világosan megmutatja, hogy mennyire erőteljes motivációt adhat egy jól körülhatárolt cél, amely előttünk áll.

Ha létezik valami, ami támaszt ad a legmélyebb, legnehezebb pillanatokban is.

Celia Svedhem könyve nem kínál táncán megoldásokat a migrénben szenvedőknek, azzal azonban, hogy betekintést enged a saját útkeresésébe és a tapasztalataiba, átgondolhatjuk, van-e köztük olyan, ami a saját életünkben is kivitelezhető, ami nekünk is segíthet.