Az Állami Számvevőszék üzenete eljutott Matolcsyékhoz: 90 napon belül még egyetlen lakás értékesítése is komoly kihívás, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlanportfóliót értékesíteni.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) reagált a Telex kedd reggeli cikkére, amelyben Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök fia, arra utalt, hogy az MNB-üggyel kapcsolatos események mögött politikai indíttatás húzódik. Ádám véleménye szerint a lejáratási kísérletek főként apja gazdasági és politikai ellenfeleitől származnak. Az utóbbi napokban több írásbeli kérdésünkre is válaszolt, és hangsúlyozta, hogy minden jövedelme legális forrásból származik. Ezen kívül elmondta, hogy nem él életvitelszerűen Magyarországon, valamint azt is kijelentette, hogy az MNB és az MNB alapítvány vagyonát senki nem tulajdonította el, mivel a vagyoneszközök továbbra is a mérlegén szerepelnek.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) eddig még nem nyilatkozott arról, hogy az ügy mögött politikai lejárató kampány húzódik-e, pedig a cikkünk megjelenése előtt már megkerestük a sajtóosztályukat. A cikk publikálását követően azonban részletes választ adtak Matolcsy Ádám azon állításaira, amelyek szerint a jegybanki vagyon állapota rendben van, és a számvevőszék becslései pontatlanok.

Az Állami Számvevőszék figyelmezteti Matolcsy Ádámot, aki az MNB alapítvány ügyeinek szakértőjeként nyilatkozik, valamint a volt jegybankelnököt is, egy aggasztó helyzetre. A közel 300 milliárd forint közpénz kezelésével megbízott, MNB által létrehozott PADME Alapítvány esetében ugyanis nem áll rendelkezésre könyvvizsgáló által auditált beszámoló a 2021-es, 2022-es és 2023-as évekre, sőt, még a 2024-es évre vonatkozóan sem, amelynek határideje még nem járt le. Ennek következtében a vagyon meglétének hitelesítése a hiányzó dokumentumok miatt nem lehetséges.

Az ÁSZ arról ír, a BDO Magyarország Kft. könyvvizsgáló céget "az audit során vétett súlyos szakmai hiányosságok miatt (még a beszámoló formáját sem sikerült eltalálni a 2022-2023. évekre vonatkozóan) a könyvvizsgálói közfelügyelet kötelezte a 2021. és 2022. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentés visszavonására, míg e döntés nyomán a könyvvizsgáló cég a 2023. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentését saját döntése alapján visszavonta".

"Az említett Urak által a sajtóban hivatkozott EPRA NTA cégértékelési módszer - például a források lejárati szerkezete értékelésének hiánya vagy a gazdasági társaság tényleges jövedelemtermelő képességének figyelmen kívül hagyása miatt - teljesen alkalmatlan a PADME Alapítvány vagy az Optima Befektetési Zrt. valós pénzügyi helyzetének értékelésére", írja az ÁSZ. A számvevőszék emlékeztet, hogy az alapítványi vagyont kezelő Optimának 90 napon belül ki kellene vagy kellett volna tudnia fizetnie a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványtól kapott 127,5 milliárd forint hitelét, sőt, ebből a tartozásból 27,5 milliárd forintot nyolc banki napon belül kellene teljesítenie.

Ha valaki csupán a közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése révén kívánja teljesíteni a célját, akkor nyilvánvaló, hogy téves elképzelés az ingatlanok szokásos piaci értékével kalkulálni. Hiszen még egyetlen lakás értékesítése is komoly nehézségekbe ütközhet 90 napon belül, nemhogy egy hatalmas, 127,5 milliárd forintos ingatlankészletet. Ilyen körülmények között a szakma - helyesen - jelentős áresést vár. Talán nem véletlen, hogy a múltban az érintett felek sem alkalmazták ezt a módszert részvényeik értékének meghatározásakor; a GTC részvényeit inkább "egyszerűen" a bekerülési árakon tartották nyilván, figyelmen kívül hagyva a piaci körülmények által tükrözött tőzsdei árfolyamok jelentős és tartós csökkenését.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és Matolcsyék között várhatóan különböző viták zajlanak, amelyekre most a számvevőszék reagált, főként módszertani kérdések kapcsán. Egy vállalat értékének meghatározása számos megközelítés alapján történhet, de a tőzsdén jegyzett cégeknél a helyzet jelentősen egyszerűsödik, hiszen az aktuális részvényár az alapvető kiindulópont. Az ÁSZ a PADME ellenőrzése során, a GTC esetében (ahová az Optima is beszállt, egy lengyel cégbe), a cég értékét a tőzsdei árfolyamok figyelembevételével állapította meg. Ezen megállapítások alapján a számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy jelentős vagyoni csökkenés következhetett be a jegybanki alapítványi vagyonban. Az ÁSZ jelentésének egyik kulcsfontosságú eleme, hogy az Optima már a vételkor is indokolatlanul magas áron szerezte meg a tulajdonrészét, ráadásul a vásárlás után a részvények árfolyama tovább csökkent. A 2024 végére vonatkozó becslések szerint a megvásárolt részvénycsomag értéke több mint 160 milliárd forinttal csökkent a számvevők kalkulációi alapján.

Matolcsy Ádám és Matolcsy György véleménye szerint az ingatlanos tőzsdei cégek értékének meghatározásához elengedhetetlen figyelembe venni az egyedi eszközöket is, amit a szakmai körökben az EPRA NTA módszertannal szoktak elvégezni. A volt jegybankelnök a legutóbbi ÁSZ-jelentés után kifejtette, hogy "érthetetlen szakmaiatlanságra vall", hogy a számvevőszék a GTC értékét csupán a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg, figyelmen kívül hagyva a cég ingatlanportfólióját. Matolcsy érvelése szerint, ha ezt a megközelítést alkalmazzuk, akkor a jegybanki alapítványi vagyon nemcsak hogy létezik, hanem értéke meghaladja az 500 milliárd forintot is. Az ÁSZ azonban erre úgy reagált, hogy meglehetősen nehéz lenne 127,5 milliárd forintnyi ingatlanvagyont értékesíteni ahhoz, hogy a hitel visszafizetése biztosítható legyen.

Mindeközben Varga Mihály, a jegybank új elnöke kedden bejelentette, hogy "a profiltisztítás érdekében" kezdeményezte az egyeztetést a kormánynál, megszüntetik a vagyonkezelő alapítványokat. Orbán Viktor a jegybankkal történő tárgyalásokra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki.

Ahogyan azt korábbi írásainkban részletesen kifejtettük, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három jelentős, összesen több mint hatszáz oldalt számláló dokumentumot tett közzé, amelyek a jegybank működésével és tevékenységeivel állnak összefüggésben.

Az első jelentés, amely a PADME gazdálkodásával foglalkozott, rendkívüli jelentőséggel bírt, még akkor is, ha a Telex műsorában már régóta többször is említették, hogy a független sajtónak köszönhetően évek óta tudható, miszerint az MNB-alapítvány pénzügyi helyzete aggasztó. Két nappal a hivatalos jelentés nyilvánosságra hozatala előtt, március 17-én a Direkt36, amely birtokába jutott a számvevőszék jelentéstervezetének, szintén beszámolt arról, hogy az Állami Számvevőszék komoly hiányosságokat tárt fel, és súlyos veszteségeket okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintos alapítványi vagyonának kezelésével kapcsolatban.

Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, arról pedig, hogyan jelölte meg a kormány az egész ügy főkolomposának az Európai Központi Bankot, itt írtunk. Az MNB-ügy fejleményeit itt követjük.