Kína egy különleges helyzetben van, amely lehetővé teszi számára, hogy szinte minden szegmensben domináljon: a világot sakkban tartó monopolhelyzet.

Kép: Getty Images - A Föld legnagyobb ritkaföldfém-lerakata a Belső-Mongóliában található Bayan Obo bányában helyezkedik el.

A nevük ugyan arra utal, hogy ritkaságnak számítanak, de a valóság egészen másképp fest. A ritkaföldfémeket tartalmazó ércek néhol gyakoribbak, mint például az ólom vagy a réz. Új lelőhelyek felkutatása tehát nem is olyan nagy kihívás - az igazi nehézségek azonban csak ezután következnek. A világ számos területén fellelhetők ritkaföldfémek, de valójában csak Kína az, amelyik valódi ipari kapacitást alakított ki e fémek feldolgozására. Ennek következtében

A ritkaföldfémek feldolgozásának közel 90 százaléka jelenleg Kínában zajlik.

Persze más országok is tervezik a felzárkózást, mert a ritkaföldfémek számos területen elengedhetetlenek. Az olyan hangzatos nevű fémek, mint például a neodímium és a diszprózium, például a szélturbinák és az elektromos autók motorjainak gyártásához szükségesek. Az europium és a terbium a LED-képernyőket és az energiatakarékos lámpákat színesíti. A ritkaföldfémeket mindemellett napelemek, akkumulátorok és félvezetők gyártásához is használják, és a globális high-tech termelés is nagyban függ e készletektől. Kínán kívül azonban alig van kapacitás a ritkaföldfémek feldolgozására.

Kínának tehát van egy olyan meghatározó iparága, amelytől kereskedelmi partnereinek mindeddig nem sikerült csökkenteniük függőségüket.

De hogyan szerezte meg Kína a ritkaföldfémek kvázi monopóliumát, amikor a világ számos pontján akadnak lelőhelyek?

Itt található a világ legnagyobb ismert ritkaföldfém-lelőhelye, a Belső-Mongólia autonóm régiójában elhelyezkedő Bayan Obo bánya. Ezen kívül Kína déli területein is fellelhetők olyan helyszínek, ahol nehéz ritkaföldfémek találhatók, és ezek iránt különösen nagy a kereslet. A becslések szerint ezek a lelőhelyek akár 300-400 évig is fenntarthatók lesznek, még a fokozott bányászati tevékenység mellett is.

Kína már az 1990-es években tudatosan kezdett figyelni a ritkaföldfémek jelentőségére, felismerve, hogy ezek az anyagok a jövő gazdasági versenyének kulcsszereplőivé válhatnak. A ritkaföldfémek bányászatát és feldolgozását stratégiai prioritássá tette, és jelentős támogatást nyújtott a szektor fejlesztéséhez. Ennek eredményeként az ország gyorsan elárasztotta a globális piacot rendkívül kedvező árú nyersanyagokkal, miközben a Kínán kívüli termelés egyre inkább veszteségessé vált.

- magyarázta Frank Melcher, a Montanuniversität Leoben professzora a Der Standard-nak. Hozzátette: mindez lehetővé tette Kínának, hogy hatalmas előnyre tegyen szert - nem utolsósorban a fémek és az ércek elválasztásához szükséges feldolgozási technológia terén.

Azok az országok, amelyek jelenleg próbálják felépíteni a termelést- és feldolgozást - például Ausztrália, amely a világ ritkaföldfém-bányászati termelésének mintegy öt százalékát adja -, szintén a kínai technológiától függenek.