Ursula von der Leyen kiállt a Washingtonnal létrejött vámtarifa-megállapodás mellett, hangsúlyozva annak jelentőségét és előnyeit.
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a megállapodás mögött egy tudatos döntés áll: a stabilitás és az előreláthatóság érdekében, elkerülve a konfrontációk fokozódását. „Gondoljunk bele, mi történne, ha a világ két legnagyobb demokratikus gazdasága nem jutna dűlőre, és kereskedelmi háborúba kezdene egymás ellen. Csak Moszkvában és Pekingben örülnének ennek az eseménynek” – tette hozzá.
A 15%-os amerikai vámtarifa-plafonra hivatkozva megjegyezte, hogy "bár nem hibátlan, de kedvező" megállapodást sikerült elérniük. Hozzátette, hogy a tervezett viszontvámok bevezetésével csupán annyit kockáztatnának, hogy elindítanak egy drága kereskedelmi háborút, amelynek káros hatásai lennének az európai munkavállalókra, a fogyasztókra és az ipari szektorra is.
Von der Leyen emlékeztetett: az EU exkluzív garanciát kapott arra, hogy a gyógyszer-, a félvezető- és a faipari termékek vámjai nem haladhatják meg a 15 százalékos vámtarifa-plafont, emellett több stratégiai ágazat - például a repülőgép-alkatrészek és a generikus gyógyszerek - teljes vámmentességet élvez. A felek abban is megállapodtak, hogy a vámmentes termékek körét a jövőben tovább bővítik.
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az egyezség nem érinti az uniós szabályokat: Európa továbbra is maga dönt az élelmiszerbiztonságról, az online védelemről és a közegészségügy biztosításáról. A megállapodás szerinte lezár egy fejezetet a transzatlanti kapcsolatokban, ugyanakkor új együttműködési lehetőségek előtt is megnyitja az utat.
Von der Leyen írásában hangsúlyozta, hogy Európa kereskedelmi stratégiájának nem szabad kizárólag az Egyesült Államokra épülnie. Az utóbbi hónapok során új megállapodások születtek Mexikóval és a Mercosur-országcsoporttal, miközben a kapcsolatok Svájccal és az Egyesült Királysággal is erősödtek. A tárgyalások Indonéziával sikeresen lezárultak, és céljuk, hogy még az idén megállapodást kössenek Indiával. Ahogy ő fogalmazott, ezek a partnerségek nem csupán a bizalom és az együttműködés elmélyítését szolgálják, hanem új exportlehetőségeket, munkahelyeket és gazdasági növekedést is teremtenek az európai térség számára.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke hangsúlyozta, hogy a belső piacon létező akadályok és a szabályozások szétszórtsága jelentősebb gátat jelent a gazdasági növekedésnek, mint bármely harmadik ország által kivetett vámok. Jelenleg az uniós tagállamok közötti kereskedelem volumene nem éri el az amerikai államok közötti kereskedelem felét sem. Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy a belső piac teljes körű kiépítése az EU legfőbb prioritása, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy maximálisan kihasználjuk a kontinens gazdasági lehetőségeit.
A megállapodást mások között Lars Klingbeil német pénzügyminiszter és alkancellár is bírálattal illette. A tárcavezető a Funke Media Groupnak nyilatkozva azt mondta: nem ünnepli a megállapodást pusztán amiatt, hogy azzal valami rosszabbat sikerült elkerülni. "Feltehetjük magunknak a kérdést: miképpen lehetséges az, hogy az Európai Unió - a maga 27 tagállamával és 450 millió lakosával - ilyen gyenge helyzetbe került" - mondta a szociáldemokrata politikus.
Klingbeil kifejezte abbéli reményét, hogy az Európai Unió meg tudja erősíteni magát, és akkor visszakerülhet a fő helyre a tárgyalóasztalnál. Naponta több mint 4,6 milliárd euró értékű áru és szolgáltatás cserél gazdát a két térség között, az éves kereskedelmi volumen pedig 1,68 ezer milliárd euró. A megállapodás szerinte rögzíti, hogy a legtöbb európai termék, köztük járművek és gyógyszerek, legfeljebb 15 százalékos "all-inclusive" vámtarifa alá eshetnek. Ez a plafon kizárólag az EU-ra vonatkozik, más országok esetében a vámtételek az eddigiekre rakódnak rá.
