Az Európai Unió szintjén szigorúbb intézkedéseket vezetnének be a migránscsempészet ellen.
A tagállamok sikeresen elértek egy közös álláspontot a migránsok csempészésére vonatkozó büntetőjogi szabályozás ügyében. Ez a fontos döntés a magyar elnökség keretében zajló utolsó igazságügyi miniszteri tanácsülésen született meg. Érdekes módon ez a megállapodás ellentétes azzal a Stop Soros törvénnyel, amelyet azóta uniós joggal összhangban nem tartanak érvényesnek, és visszavontak.
"A Tanács a mai napon véglegesítette véleményét a migránscsempészés megelőzésére és az ezzel szembeni küzdelemre vonatkozó uniós jogszabály kapcsán" - tájékoztatta az uniós testület sajtószolgálata. Ez a vélemény szolgál majd alapként az Európai Parlamenttel lefolytatandó tárgyalásokhoz, és az egész kezdeményezés az Európai Bizottság javaslatán nyugszik.
Az elfogadott irányelvek értelmében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy saját jogrendjükben bűncselekménynek minősüljön, ha harmadik országbeli állampolgárok számára bármely uniós tagállam területére való belépéséhez, azon áthaladásához, vagy ottani tartózkodásához anyagi vagy pénzügyi juttatás fejében szándékos segítő kezet nyújtanak.
Ha valóban komolyan vesszük határaink védelmét, elengedhetetlen, hogy fokozzuk a migránscsempészés elleni fellépést. Ebben a vonatkozásban kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió területén egységesen bűncselekménnyé nyilvánítsuk ezt a tevékenységet. Határozott és következetes álláspont képviseletével a csempészek ellen hatékonyan megakadályozhatjuk, hogy a bűnözők kihasználják a kiszolgáltatott embereket.
„A döntést az elnökség nevében Tuzson Bence magyar igazságügyi miniszter kommentálta. Az uniós tagállamoknak szükséges lépéseket tenniük a migránscsempészés bűntettének szigorúbb büntetéséért, amelynek minimális felső határa három év szabadságvesztés kell, hogy legyen. Amennyiben a cselekményt bűnszervezet keretein belül, vagy a migránsokkal szembeni súlyos erőszak alkalmazásával hajtják végre, a büntetési tétel felső határának nyolc évre kell emelkednie. Továbbá, ha a bűncselekmény migránsok életét követeli, akkor a büntetésnek legalább tíz év szabadságvesztést kell kiszabnia. A tagállamoknak ugyanakkor lehetőségük van ennél szigorúbb büntetési kereteket is meghatározniuk.”
A jogi személyekre vonatkozó szankciók szabályai a következőképpen alakulnak: ezek a szankciók vagy a globális árbevétel egy előre meghatározott százalékos arányaként, vagy egy maximum 40 millió eurós rögzített összeg formájában kerülnek megállapításra.
A tagállamok konszenzusra jutottak a Bizottság eredeti javaslatával kapcsolatban, amely szerint a javaslat preambulumába egy úgynevezett humanitárius rendelkezést kellene beilleszteni. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy világosan megfogalmazza: az irreguláris migránsok számára nyújtott, specifikus támogatások – mint például a közeli családtagok segítése vagy az alapvető emberi szükségletek kielégítéséhez szükséges támogatás – nem feltétlenül minősülnek migránscsempészés bűncselekményének.
Az utolsó fordulat felidézi a magyar parlament által 2018-ben elfogadott Stop Soros törvénycsomagot, amely egyebek mellett a menedékkérőknek segítő aktivistákat és szervezeteket kriminalizálta. Ezt a jogszabályt az Európa Bíróság uniós joggal ellentétesnek mondta ki, majd az ítélet után egy évvel a magyar országgyűlés hatályon kívül helyezte.
2023-ban mintegy 380 000 irreguláris határátlépést észleltek az EU külső határain. Az Europol becslései szerint az EU területére eljutó irreguláris migránsok több mint 90%-a embercsempészek szolgáltatásait veszi igénybe. Emellett a migránscsempészés nagyon jövedelmező bűnözői tevékenység. Az ENSZ adatai alapján a csempészhálózatok éves nyeresége 4,7 milliárd és 6 milliárd dollár közé tehető.
