Az olimpiai program újraértelmezése – vajon kedvező hatással lesz ránk?
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó testülete nemrégiben nyilvánosságra hozta a Los Angeles-i olimpia hivatalos programját. Már korábban napvilágra került, hogy mely új sportágak kapnak helyet a rendezvényen, most pedig a teljes program részleteit finomították, új versenyszámok bevezetésével gazdagítva az eseményt.
Változtatások ide, átszabott program oda, az egyik legfontosabb, a sportolók száma nem változott: 10 500 olimpikon lesz majd a versenyeken 2028-ban, ahogy tavaly Párizsban és már előtte is. Most is több a női kvóták száma (5333), mint a férfiaké (5137). Viszont ugyanannyi sportoló között 22-vel több aranyérmet osztanak ki, mivel a Los Angeles-i olimpián három év múlva 351 versenyszámban hirdetnek győztest.
A legszembetűnőbb és magyar szempontból is kiemelkedően fontos változás az úszás világában, hogy az 50 méteres döntők során mostantól nem csupán a gyorsúszásban osztanak érmeket, hanem a háton, mellen és pillangón is. A világbajnoki programban ezek a számok már szerepeltek, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hosszú ideig ragaszkodott a 300 olimpiai aranyéremhez, így a többi sprinter nem kapott lehetőséget. E változtatás mögött talán a NOB új elnöke, Kirsty Coventry hatása is érezhető, aki maga is úszóként szerzett tapasztalatokat, és folyamatosan figyelemmel kíséri a sportág fejlődését. Emellett fontos tényező lehetett, hogy a mindössze félperces döntők sokkal izgalmasabbak a nézők számára, hiszen a feszültség állandó, a versenyek során a legapróbb különbségek is döntő szerepet játszanak, ami még inkább fokozza az adrenalint az események során.
A jelenleg is zajló magyar bajnokságon Kós Hubert már 50 háton is indult, országos csúcsot is javított, könnyen lehet, hogy három év alatt még inkább beépíti a repertoárjába ezt a távot. Emellett 50 pillangón sem rossz az eredménye, és Milák Kristófnak sem előnytelen, hogy ezt beemelték a programba. Szabó Szebasztián, aki ennek a számnak a specialistája - rövid pályán világcsúcstartó is volt -, nagy lendületet kaphat ettől. Az olimpia idején már 30 év felett lesz, de a sprintben talán a kor kevésbé számít.
Az utóbbi évtizedekben a hazai úszás szakmája egyértelműen az állóképességi versenyszámok irányába mozdult el. Ezt jól szemlélteti, hogy Cseh László 2015-ben elnyerte a 50 méteres pillangóúszás vb-bronzérmét, amely ezzel az utolsó magyar sprintérmet jelentette a sportágban.
Ez a teljesítmény valóban nem volt a megszokott papírforma, Cseh önmagát is meglepte az elért eredményeivel. Az új számok bevezetése új irányt adhat a felkészülési stratégiának, hiszen ezeken a távokon a rajt és a víz alatti munka kulcsfontosságú. Az 50 métert szinte levegővétel nélkül kell teljesíteniük a versenyzőknek, így egy apró hiba is tizedmásodpercekben mérhető, ami végső soron a helyezésekről és érmekről dönthet.
A kajak-kenu, mint a másik kiemelkedő magyar sikersportág, sajnos idén sem kapta meg az áhított 5000 méteres versenytávot, noha már a Párizsi Olimpia előtti időszakban is próbálkoztak ennek elérésével. Jelenleg örülniük kell annak, hogy legalább nem vettek el tőlük meglévő versenyszámokat. Az ICF, a nemzetközi szövetség, viszont úgy tűnik, radikális átalakításokat tervez az olimpiai kvótaszerzés rendszerében. Eddig a világbajnokságok négyes döntőire kiemelt figyelem irányult, hiszen az első hét nemzet azonnal négy kvótát szerezhetett. A jövőben azonban ez a gyakorlat megváltozik, bár a végső döntés még nem született meg. Egy ország összesen maximum négy-öt kvótát kaphat, és az egyeztetések még mindig folynak; kulcsfontosságú, hogy végül négy vagy öt kvótáról lesz-e szó.
Az ICF a világranglistás eredmények alapján alakítaná ki az olimpiai mezőnyt, ami különösen kedvezőtlenül érintheti a férfi kajak négyest. Kopasz Bálint és Varga Ádám – akik az előző két olimpián is érmet szereztek 1000 méteren egyesben – lehet, hogy nem tudják teljes mértékben kihasználni a tudásukat az 500 méteres négyesben. Ha viszont összesen öt hely van a négyesben, és két olyan versenyző is van, aki éremesélyes, akkor logikus döntés lenne, hogy őket indítsák. A női mezőny esetében viszont a négy induló (Csipes Tamara, Gazsó Alida, Pupp Noémi és Fojt Sára) már Párizsban sikeresen megoldotta az egyes, páros és négyes számokat is, így náluk ez a helyzet kevésbé problémás.
A harmadik hagyományos magyar sikersportág, a vívás terén nincs változás: mind a hat fegyvernemben a legjobb nyolc csapat indulhat. Legutóbb három magyar együttes képviselte hazánkat az olimpián, és férfi illetve női kardban most is kedvező esélyeink vannak. A címvédő férfi párbajtőrcsapat természetesen újra a legjobbak között szerepel, de a női párbajtőrcsapat is erősít, hiszen a Párizsban bronzérmes Muhari Eszter mellett számos tehetséges vívó áll készen a megmérettetésre. Ha négy magyar csapatnak sikerülne kvalifikálnia magát az olimpiára, az már önmagában is jelentős előrelépés lenne, míg az öt csapat részvétele igazi kiemelkedő eredménynek számítana.
A csapatsportok világában jelentős változás következett be a női vízilabda terén, hiszen az egyenjogúság teljes mértékben megvalósult: a férfiak mellett a női mezőnyben is 12 csapat küzdhet az olimpiai medencében, míg korábban csak 10 csapat indulhatott. Ez a bővítés kedvező hírt jelent a magyar női vízilabda válogatott számára, hiszen így a kijutás esélyei jelentősen javulnak. Viszont még mindig kérdéses, hogy hány játékos nevezhető egy csapatba, mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem hozott végleges döntést ebben a kérdésben, így ezt a kérdést a szakszövetségre bízták. 2021-ben a csapatok létszáma 12 fő volt, ám 2024-re ezt felülvizsgálták, és a keretek létszámát 13 főre emelték. A változást a cserék kezelésére szolgáló kapus pozíció bevezetése indokolta, amely Tokióban még nem létezett, de Párizsban már kulcsszerepet kap.
A vízilabda szabályai az idők folyamán számos módosításon mentek keresztül. Az egyik legfontosabb változás, hogy a támadóidő 30 másodpercről 25 másodpercre csökkent, ami új kihívások elé állítja a csapatokat. Emellett a játéktér is rövidebb lett öt méterrel, ami lehetővé teszi, hogy a csapatok sokkal dinamikusabb támadásokat vezessenek. Ezzel párhuzamosan a kiállítások száma is növekedett, ami különösen fontos tényező lehet egy mérkőzés végjátékában. Ha három vagy négy játékos kipontozódik, az drámai hatással lehet a csapat teljesítményére, hiszen ilyenkor kulcsfontosságú, hogy kik maradnak a vízben, amikor a végső pillanatokban minden egyes támadás és passz sorsdöntővé válik.
A csapatok létszámának kérdéséről csupán 2027-ben fognak véglegesen dönteni, és valószínű, hogy a budapesti világbajnokság keretein belül üléseznek az érintett bizottságok. Vízilabdában Magyarország számára csak egy olimpia volt 2008 óta, ahol érmet hoztak haza. Ugyanakkor 2021-ben mindkét csapatunk bronzérmet szerzett, ami szép eredménynek számít.
A sportért felelős államtitkárság LA 10 nevű programjában azt hirdette meg célként, hogy 10 aranyérmet nyerjen a magyar olimpiai küldöttség, vagy legyen ott a tíz legeredményesebb nemzet közt.
A vízilabda sikeressége kulcsfontosságú a célok elérésében, és ez nem elhanyagolható tényező. Azonban a sportág folyamatosan változó szabályai mellett az a legérdekesebb kérdés, hogy kik képesek a legjobban alkalmazkodni ezekhez az új kihívásokhoz.
A kosárlabda 3x3-as formátumában a résztvevők létszámának emelése különösen kedvező lehet a magyar csapatok számára. Emlékezzünk, hogy a legutóbbi selejtező során a női válogatott mindössze egy utolsó másodperces kosárral maradt alul a németek ellen. Érdekesség, hogy ezek a német játékosok végül az olimpián kiemelkedő teljesítményt nyújtva aranyérmet szereztek. Los Angelesben a tornán 8 helyett már 12 ország képviseltetheti magát, ami új lehetőségeket nyit meg a magyar csapatok előtt, hogy megmutathassák tehetségüket és esélyt kapjanak a sikerre.
A nagypályás női kosárlabda-válogatott legutóbbi kijutása csupán egy kosáron múlott, és most újra esélyük nyílt arra, hogy részt vegyenek a világbajnokságon. Ezzel nemcsak a sikeres szereplésüket alapozhatnák meg, hanem azt is, hogy a kosárlabda 1980 óta először visszatérjen a magyar olimpiai csapatba. Ez egy üdvözítő lépés lenne a sportág hazai népszerűsítése szempontjából.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) már az előző két olimpiai ciklus során is hangsúlyozta, hogy érdemes érmeket kiosztani vegyes csapatoknak. A lövészet, atlétika, úszás, íjászat és dzsúdó terén már teljesen elterjedt, hogy egy férfi és egy nő együtt képviseli országát a versenyeken. Most pedig az evezés világában is bevezetésre kerül egy vegyes szám, ahol férfi és nő közösen ül a hajóban, együtt küzdve a győzelemért.
A tornászok világában is várható egy izgalmas újítás: a legjobbak, férfiak és nők egyaránt, külön ranglistát kapnak az eredményeik alapján. Magyar Zoltán, a hazai szövetség elnöke a Telexnek elárulta, hogy egy külön versenynapot terveznek, ahol várhatóan tizenkét nemzet tornászai mutathatják be tudásukat. Ezen a napon a vegyes csapatok aranyérméért fognak küzdeni, ami új színt hoz a versenybe. Fontos megjegyezni, hogy a férfiak három szeren, míg a nők kettőn mérhetik össze tudásukat. Az itt elért eredmények alapján egy további verseny is megrendezésre kerül, ahol a legjobban teljesítő versenyző aranyérmet nyerhet.
A győri Mészáros Krisztofer a kilencedik volt a legutóbbi olimpián az egyéni összetettben, és most várhatóan még jobb lesz; a nőknél pedig ugyanígy léphet előre Czifra Bettina Lili (ő legutóbb a 21. helyen zárt). Ez a vegyes páros jó eséllyel bekerülhet ebbe a döntőbe, ahol a sportág emblematikus versenyzőivel mérhetik össze a tudásukat. Az éremszerzés persze álom, de egy jó helyezés, illetve már az, hogy egy fináléban szerepelhetnek a legjobbakkal, inspiráló lehet számukra. A májusi Európa-bajnokságon ezt a speciális versenyszámot már kipróbálják, és a vb-n is tesztelik majd. Asztaliteniszben is lesz mix csapatverseny, ez váltja fel a korábbi hagyományos férfi és női versenyeket.
Az ökölvívás továbbra is a program része maradt, ami nem meglepő, hiszen az Egyesült Államokban rendkívül népszerű. Ráadásul a nők számára egy új súlycsoportot is bevezettek, így immár hat különböző kategóriában mérhetik össze tudásukat. A súlyemelés szintén megmaradt a műsorban, de a súlycsoportok pontos meghatározása még várat magára. Az Európa-bajnokságokon és világbajnokságokon azonban már új kategóriákban hirdetnek győzteseket, és valószínű, hogy ezek az olimpián is megjelennek. A sportág hazai szintjén új elnököt választottak, Nagy Pétert, akinek három éve van arra, hogy kijuttasson egy magyar versenyzőt az olimpiára, különös tekintettel arra, hogy Párizsban a sportág eddig képviselet nélkül maradt.
A taekwondó világában a győztesek kiválasztása a megszokott nyolc súlycsoportban történik, ahogy azt a tavalyi évben is láthattuk. A legutóbbi olimpián Márton Viviána 67 kilogrammban lenyűgöző teljesítménnyel hódította el az aranyérmet a Grand Palais színpadán. Ikertestvére, Luana sajnos nem tudott részt venni a versenyen, de most minden lehetősége megvan arra, hogy 57 kilogrammban ott legyen a következő megmérettetésen. 1980 óta nem volt példa arra, hogy ikertestvérek érmet nyerjenek az olimpián, a vitorlázó Detre-fivérek Los Angelesben szereztek érmet, és a Márton-ikrek célja, hogy megismételjék ezt a sikert. Ők nem csupán a medálra hajtanak, hanem a dupla bajnoki cím megszerzésére is készülnek!
