Trumpék ultimátumot intéztek Brüsszelhez, melynek tartalma komoly követeléseken alapul, és jelentős hatással lehet az EU gazdasági helyzetére.

Washington új javaslattal kereste meg az Európai Bizottságot, miközben Berlin és Róma közösen próbálja enyhíteni a 2035-ös motorstop-szabályt. Az amerikai nyomás és az európai iparvédelmi törekvések egyszerre teszik próbára az uniós egységet a kereskedelem és a klímapolitika határvonalán.

A Politico értesülései szerint Washington új ajánlást terjesztett elő Brüsszelnek a legutóbbi EU-USA kereskedelmi megállapodás keretében tett közös nyilatkozatban vállalt kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatban. A források szerint a javaslat részleteit egyelőre nem osztották meg az uniós tagállamok képviselőivel, a nagykövetek pedig a mai Coreper-ülés keretében fogják megvitatni a témát.

A tervezet várhatóan érinteni fogja az uniós szabályozási kérdéseket is, miközben a Trump-kormány egyre növekvő nyomást gyakorol Brüsszelre, hogy lazítson a környezetvédelmi és digitális előírásokon.

A tárgyalások során feszültséget gerjesztett, hogy az EU kedden drasztikusan megemelte az amerikai acélra kivetett vámokat, 50 százalékra duplázva azokat. Ezzel a lépéssel a brüsszeli vezetés igyekszik nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy az újra tárgyalóasztalhoz üljön.

A július 30-án Brüsszel és Washington között aláírt kereskedelmi egyezmény kulcsfontosságú eleme az, hogy az Európai Unió elkötelezte magát az Egyesült Államokból érkező energiaimport (beleértve az olajat, folyékony földgázt és nukleáris üzemanyagot) évi több százmilliárd dolláros növelése mellett. Emellett az EU 600 milliárd dollár értékű európai beruházásokat is ígért az Egyesült Államok területén.

Az Egyesült Államok részéről az Európai Unió termékeire, beleértve az autókat, a félvezetőket és a gyógyszereket, egy általános 15%-os importvámot vezettek be. Ugyanakkor bizonyos termékek, mint például a repülőgépek, generikus gyógyszerek és vegyi anyagok, mentességet élveznek, vagy csupán minimális vámterhek alá esnek. Donald Trump elnök és csapata viszont a vámok mellett a nem vám jellegű, elsősorban szabályozási akadályok enyhítését is elvárja a kereskedelmi kapcsolatok javítása érdekében.

Közben Németország és Olaszország egyesült erővel dolgozik azon, hogy enyhítse az uniós szabályozást, amely 2035-től betiltaná a belső égésű motorokat. Ez a lépés Washington számára is kedvező, hiszen a tervezett intézkedés a vámjellegű kereskedelmi akadályok elleni harc egyik elemeként is értelmezhető.

A két ország gazdasági és ipari minisztere közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérik, hogy a jogszabály ismerje el az akkumulátoros elektromos autókon kívüli, alacsony vagy zéró kibocsátású járműveket is. A Politico által megszerzett levél szerint Berlin és Róma attól tart, hogy a jelenlegi tiltás aránytalanul hátrányos helyzetbe hozza az autóiparukat, különösen a kisebb gyártókat.

A fejlemények különösen érzékeny időszakban bontakoztak ki, mivel Friedrich Merz német kancellár csütörtökön csúcstalálkozóra invitálta az ország legnagyobb autógyártóit és beszállítóit. A levél ezzel szinte előre szeretné befolyásolni a Bizottság közelgő jogszabályreformját. Közben a tagállamok között továbbra is hiányzik az egyetértés a klímapolitikai célkitűzések és az ipari versenyképesség közötti megfelelő egyensúly megteremtésében, ráadásul a washingtoni nyomás miatt is nagyon óvatosan kell lépniük.