Ezek a növények a tiltólistán szerepelnek: ha elülteted őket, büntetésre is számíthatsz!

A régebben népszerű növények ültetése ma már tilos. Itt vannak azok az invazív növény- és állatfajok, amelyek ma már a nem kívánatos kategóriába esnek.

Az invazív növényfajok olyan növények, amelyek nem hazánkban őshonosak. Tehát néhány tíz, esetleg száz éve hozták be- hobbicéllal, vagy más felhasználási szándékkal.

Invazív fajok: környezeti és egészségi kockázatok forrásai Az invazív fajok megjelenése komoly fenyegetést jelent mind a természetes ökoszisztémákra, mind az emberi egészségre. Ezek a nem őshonos organismsok gyakran gyorsan terjednek, és képesek felborítani a helyi ökológiai egyensúlyt, kárt okozva a helyi flórában és faunában. Emellett olyan betegségeket is terjeszthetnek, amelyek veszélyeztetik az emberek és háziállatok egészségét. Az invazív fajok elleni küzdelem tehát nem csupán környezetvédelmi, hanem egészségügyi szempontból is kiemelt fontosságú, így elengedhetetlen a tudatosság növelése és a megelőző intézkedések bevezetése.

Ezek a növények gyakran úgy terjednek el, hogy szinte teljesen kiszorítják a környezetükben fellelhető más, gyakran őshonos fajokat. Ennek következményeként a térnyerésük hosszú távon ökológiai szempontból káros hatásokat gyakorol, ami a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Hazánkban többféle módszerrel igyekeznek felvenni a harcot az invazív fajok ellen. Például egy friss esztergomi projekt keretein belül 800 őshonos fafajt ültettek a Prímás-szigetre. Nemrégiben pedig az amerikai kontinensről származó invazív rákok által okozott rákpestisről is beszámoltunk.

Az Európai Unió két fontos jogszabálya foglalkozik az inváziós fajokkal, melyeket 2014-ben fogadtak el. Az első, a 1143/2014/EU rendelet, világosan meghatározza az inváziós fajok behurcolásának, elterjedésének és birtoklásának tilalmát, míg a második, a 2016/1141 végrehajtási rendelet, részletes szabályokat kínál azok irtására vonatkozóan. E jogszabályok célja, hogy védjék a biológiai sokféleséget és megőrizzék az ökoszisztémák egyensúlyát.

A jelenlegi szabályozások szerint az Európai Unióban és más európai államokban körülbelül 12 000 idegenhonos faj él a természeti környezetben, melyek közül körülbelül 10-15%-ot inváziós fajnak minősítenek.

Ezek a fajok komoly fenyegetést jelentenek az élőhelyek számára, mivel jelentősen átalakítják azokat. Zavarják a ragadozói láncokat és a versenyt, ráadásul betegségeket is terjeszthetnek. Az őshonos fajok rovására terjednek, kiszorítva őket élőhelyük jelentős részéről. A hibridizáció következtében pedig súlyos genetikai következményekkel járhatnak, amelyek negatívan befolyásolják az őshonos fajokat és az ökoszisztéma felépítését, valamint működését. Az idegenhonos inváziós fajok emellett az emberi egészségre és a gazdasági szektorokra is komoly károkat okozhatnak, ahogyan azt a rendelet is részletezi.

Ezek a különösen veszélyes élőlények.

A szakértők hangsúlyozták, hogy a fajok természetes vándorlása nem esik az invázió fogalmának hatálya alá. Csak azokat az eseteket tekintik inváziósnak, ahol az ember közvetlenül részt vesz a fajok elhelyezésében, tehát amikor egy élőlényt az ember eltávolít a megszokott élőhelyéről és egy másik területen telepíti le. Így tehát az ember által áthelyezett fajokat inváziós fajoknak minősítjük.

Az Európai Unió területére belépő inváziós állatfajok importja szigorúan tilalmazott.

Egy vonzó, színes bundájú mókus, akinek farka csodásan tarkázott, igazi kis különlegesség az erdőben.

A keleti szürkemókus, ez a bájos és fürge kis állat, a fák koronájában ugrándozva hozza el a természet csodáit. Szőrzetének szürke árnyalatai és a fürge mozgása révén szinte észrevétlenül olvad bele a környezetébe. Élénk kíváncsisága és játékos természetének köszönhetően a fák között valódi művész a faágakon, miközben a magvak és diók gyűjtögetésével készül a téli hónapokra. Az erdők és parkok vidám lakója, aki mindig felfedezésre vár, és akinek minden mozdulata a természet csodáit idézi meg.

* halcsontfarkú réce

* ökörbéka

* amerikai rókamókus

* csillogó ékszerekkel díszített teknős

* vörösfülű ékszerteknős.

Az Európai Unió területére történő inváziós növényfajok behozatala szigorúan tilos, mivel ezek jelentős veszélyt jelentenek a helyi ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre.

A japán keserűfű, más néven *Polygonum cuspidatum*, egy figyelemre méltó növény, amely gazdag történettel és számos felhasználási lehetőséggel bír. Eredetileg Ázsia területéről származik, de mára a világ számos részén elterjedt. Az erőteljes gyökerei és gyors növekedése miatt sok helyen invazív fajként tartják számon. Ez a növény nemcsak a kertészetben, hanem a hagyományos gyógyászatban is jelentős szerepet játszik. Különösen gazdag resveratrolban, amely antioxidáns tulajdonságairól ismert. A japán keserűfű kivonatait gyakran használják különféle egészségügyi problémák kezelésére, például gyulladások csökkentésére és a szív- és érrendszeri egészség támogatására. Azonban fontos odafigyelni, hogy bár sok jótékony hatása van, a növény nem megfelelő használata esetén mellékhatásokkal is járhat. Éppen ezért, mielőtt bármilyen formában alkalmaznánk, érdemes szakértői véleményt kérni. A japán keserűfű tehát nemcsak egy érdekes botanikai jelenség, hanem egy potenciális egészségügyi kincs is, amelyet tudatosan kell kezelni.

A kaukázusi medvetalp, más néven Heracleum mantegazzianum, egy lenyűgöző növény, amely impozáns méreteivel és különleges megjelenésével hívja fel magára a figyelmet. Eredetileg a Kaukázus hegység vidékéről származik, de mára számos helyen elterjedt, és sokak számára nemcsak szép, hanem veszélyes növényként is ismert. Az óriási levelei és hatalmas, fehér virágzatai lenyűgöző látványt nyújtanak, de óvatosnak kell lennünk vele, mivel a nedvében található vegyületek bőrirritációt okozhatnak. E növény nem csupán a természet csodája, hanem figyelmeztetés is arra, hogy a szépség mögött néha rejtőzhetnek veszélyek is. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk a kaukázusi medvetalp jellemzőivel és a vele való találkozás lehetséges következményeivel.

A selyemkóró egy lenyűgöző növény, amely nem csupán szemet gyönyörködtető megjelenésével, hanem különleges tulajdonságaival is felhívja magára a figyelmet. Finom, selymes tapintású levelei és jellegzetes virágai a természet csodáit idézik, miközben számos ökológiai funkcióval is bírnak. E növény nemcsak a környezetét gazdagítja, hanem a helyi ökoszisztémákban is fontos szerepet játszik, hiszen táplálékot nyújt számos rovarfaj számára. A selyemkóró tehát nem csupán egy szép látványosság, hanem a természet egy értékes része, amelyet érdemes megismerni és megóvni.

* soklevelű farkasbab

A kanadai aranyvessző egy lenyűgöző növény, amely a természet csodáit tükrözi. Ez a csodálatos fajta, amely Észak-Amerika északi részén honos, nem csupán a szépségével, hanem a sokoldalúságával is kitűnik. Színpompás, aranysárga virágai nyáron ragyognak, és a méhek, lepkék kedvenc táplálékforrásai közé tartoznak. Az aranyvessző a természetes élőhelyek virágos szőnyegeként is szolgál, miközben a talaj megőrzésében és a biodiverzitás fenntartásában is jelentős szerepet játszik. Ezen kívül a népi gyógyászatban is ismerik, és sokak szerint különleges jótékony hatásai vannak. A kanadai aranyvessző valóban egy olyan növény, amely nemcsak a tájat színesíti, hanem a környezetünk egészségét is támogatja.

A magas aranyvessző egy lenyűgöző növény, mely lenyűgöző aranysárga virágaival és impozáns magasságával hódít. Ez a látványos növény nemcsak a kertek díszítésére szolgál, hanem a természet csodáit is megtestesíti, hiszen a nyár végén, ősz elején különösen szemet gyönyörködtető látványt nyújt. A magas aranyvessző a napos helyeket kedveli, és illatos virágzása vonzza a méheket és pillangókat, így élőhelyet biztosít a hasznos pollinátorok számára is. Kertünk ékszere lehet, amely nemcsak szépséget, hanem életet is hoz a környezetünkbe.

Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a "Hazai tiltólistás növények" témában: --- **Magyarországon Betiltott Növényfajok** A hazai ökoszisztéma védelme érdekében számos növényfajt nyilvánítottak tiltólistásnak. Ezek a fajok nemcsak a helyi növény- és állatvilágra jelentenek veszélyt, hanem gyakran zavarják az ökológiai egyensúlyt is. A tiltólistán szereplő növények közé tartoznak azok az invazív fajok, amelyek gyorsan terjednek, és kiszorítják a helyi flórát. Ezek a növények gyakran agresszíven versenyeznek az erőforrásokért, mint például a víz és a tápanyagok, ami veszélyezteti az őshonos fajokat. A legismertebb tiltólistás növények közé tartozik például a parlagfű, amely a mezőgazdaság és az egészségügy szempontjából is problémát okoz, de említhetjük a gyomképződést elősegítő, gyorsan elterjedő fajokat is, mint a bálványfa vagy a japán keserűfű. A hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik e növények elterjedését, és különféle védekezési intézkedéseket alkalmaznak, hogy megőrizzék a hazai természetes élőhelyeket. Fontos, hogy mindannyian tudatosan járjunk el, és kerüljük a tiltólistás növények ültetését és terjesztését, hiszen ezzel hozzájárulhatunk a környezetünk védelméhez. --- Remélem, hogy tetszik az egyedi változat! Ha szeretnél valami mást is, kérlek jelezd!

A teol.hu által közzétett információk szerint Magyarországon kormányrendelet szabályozza az invazív fajokkal kapcsolatos teendőket. Ez a rendelet tartalmazza azokat a cselekvési terveket, amelyek célja az invazív fajok elterjedésének megakadályozása, illetve szükség esetén azok eltávolítása.