Már a tévé képernyőjén keresztül is lenyűgöző, de élőben valóban felülmúlhatatlan élmény: ellátogattunk a Roland Garrosra!

Harmadik éve már, hogy részese lehetek élőben a Roland Garros programnak, így azt gondoltam, összegzem a tapasztalataimat azoknak, akik kacérkodnak a gondolattal, hogy személyesen szippantsák magukba a tenisz legínyencebb falatkáit.
A tenisz számomra nem csupán egy sportág, hanem az életem szerves része, amelyet heti több alkalommal élvezek. Váltakozva játszom különböző partnerekkel és edzőmmel, így mindig új kihívásokkal találkozom. Felnőttként ez a sport vált a szenvedélyemmé. Az ATP évad legnagyobb eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérem; nemcsak a grand slam versenyek vonzanak, hanem a 500-as és 1000-es tornák izgalmai is elérnek hozzám a televízión keresztül. A négy nagy esemény az év során számomra igazi ünnepnek számít, és mindig különleges helyet foglal el az érdeklődésem középpontjában.
Az ausztrál nyílt teniszbajnokság, más néven Australian Open, Melbourne vibráló városában zajlik, ahol a nyári hőség és a lenyűgöző táj adja meg a verseny különlegességét. A Roland Garros, vagyis a francia nyílt bajnokság, Párizs szívében található, ahol a salakpályák és a romantikus környezet egyedülálló atmoszférát teremt a sportág kedvelői számára. Londonban a híres Wimbledon, a tenisztörténelem egyik legismertebb eseménye zajlik, ahol a hagyományok és a zöld fű találkozása varázsolja el a nézőket. Végül, az Egyesült Államokban, New Yorkban a US Open izgalmas mérkőzéseivel és pezsgő városi életével vonzza a rajongókat. Ezek a tornák nem csupán a tenisz csúcsát képviselik, hanem a sportág nemzetközi színtérét is, ahol a legjobbak küzdenek a dicsőségért.
Több évvel ezelőtt egy barátommal, aki egyben a teniszpartnereként is szolgál, elkezdtünk álmodozni arról, hogy milyen felejthetetlen élmény lenne eljutni a párizsi Roland Garrosra. Ahogy telt az idő, egyre komolyabban gondoltunk erre a vágyra, míg végül 2023-ban valóra is vált az álmunk. Azóta már kétszer is visszatértünk, és ha rajtunk múlik, a sorozatot továbbra is folytatjuk. Persze, az út nem mindig volt zökkenőmentes, mondhatnánk, hogy nem minden ösvény vezet Párizsba, de mi kitartóan keressük a lehetőségeket!
A Roland Garros, más néven a Francia Nyílt Teniszbajnokság, az év második legkiemelkedőbb tenisz eseménye, amely május végén veszi kezdetét és június első harmadában zárul. Az Australian Open után következik a nagy tornák sorában, és az egyetlen salakpályás verseny a kemény és fűborítású tornák mellett. Párizs szívében, a Stade Roland Garros területén zajlik a verseny, amely hatalmas teniszkomplexumával büszkélkedhet, három impozáns stadionnal és körülbelül 20 salakos pályával. A legnevesebb helyszín a Philippe Chatrier stadion, amely 15 000 néző befogadására képes. Ezen kívül két további nagy létesítmény is található: a Suzanne Lenglen 10 000 lelkes szurkolót fogadhat, míg a Simone Mathieu 5000 teniszimádót örvendeztet meg. A kisebb pályák is képesek néhány száz nézőt befogadni, így a légkör mindig élénk és barátságos.
A Roland Garros időszaka alatt a tér szinte varázsütésre átalakul egy igazi fesztivállá, ahol a szervezők naponta körülbelül 50-80 ezer látogatót várnak izgalmas programokkal és kitelepülésekkel. A rendezvény karaktere tisztán megjelenik: egyszerre elegáns és vibráló, minden résztvevő partner harmonikusan illeszkedik a Garros környezetébe, így az egész esemény olyan, mint egy grandiózus ünnep. Bár fesztiválról beszélhetünk, mégis sokkal kulturáltabb a hangulata; a közönség is jelentősen eltér a zenei fesztiválok látogatóitól, hiszen a belépők magas ára és a tenisz iránti általános érdeklődés miatt egy különleges, ízléses közönséget vonz.
A főtábla összesen 128 teniszezőt vonultat fel, képviselve mind a férfi, mind a női mezőnyt. A verseny nem csupán az egyéni sportolókra korlátozódik; páros, vegyes páros és kerekesszékes felnőtt viadalok is zajlanak, ráadásul a fiatal tehetségek, a juniorok is harcba szállnak a dicsőségért. Ahogy az események előrehaladnak, és a pályákon egyre kevesebb résztvevő látható, úgy egyre inkább felerősödnek az izgalmas kiegészítő programok is. Itt egykori teniszező legendák lépnek pályára, akár egyéni, akár páros formációkban, így olyan ikonok játékát élvezhetjük, mint Wilander vagy Bahrami. Miután befejezik a meccseiket, a sztárok visszavonulnak a helyszíni Eurosport stúdióba, ahol szakmai elemzésekbe kezdenek.
A cimborámmal most már harmadik éve érkezünk meg az utolsó hétre, egészen pontosan a legjobb 8 küzdelmeihez. Ilyenkor már minden (férfi) mérkőzést a Philippe Chatrierben rendeznek, és jellemzően telt ház-közeli állapotban. Persze ez a tévéből csalókának tűnik, sokszor látni üres székeket, ennek annyi a története, hogy folyamatosan ki-be járnak az emberek a büfébe vagy a mosdóba, hiszen nem ritkák a 3-4 órás meccsek, vagy ahogy az idei döntőn megtapasztalhattuk, öt óránál is hosszabb mérkőzések is vannak.
A kijutás nem éppen egy sétagalopp, különösen, ha a jegyekre gondolunk. A repülőjegyek és a szállások választása egyéni preferenciák kérdése, hiszen találhatunk olcsóbb és drágább lehetőségeket is, amelyek a körülményektől függenek. A jegyvásárlás azonban egészen más tészta. Idén a Roland Garros hivatalos weboldalán lehetett regisztrálni, hogy hozzáférjünk a jegyekhez. A kereslet óriási, így a jegyekért való versengés szinte kegyetlen, sőt, a jegyek értékesítése igazi üzleti lehetőség is. A hivatalos értékesítési időpontokban tehát nemcsak szerencsésnek, hanem villámgyorsnak is kell lennünk, ha szeretnénk jegyet vásárolni. Sajnos idén nem húztak ki minket a sorsoláson (tavaly még közvetlenül tudtunk vásárolni), így végül a másodlagos piactól, például a Ticombótól kellett beszereznünk a jegyeket.
Ha beugró szintű RG-élményre vágyunk, a sétálójegy (outside courts ticket) ideális választás. A verseny korai fázisában különösen érdemes ezt választani, hiszen a 128-as tábla idején még a nagyobb népszerűségnek örvendő játékosok is a kisebb pályákon lépnek pályára. Ezekkel a jegyekkel szinte bárhová bejuthatunk, kivéve a főstadionokat. Tehát, ha jövőre az első vagy második fordulóban szeretnénk részt venni, és költséghatékony módon (ez körülbelül 180-200 euró/nap) maximális élményre vágyunk, a sétálójegyek remek lehetőséget kínálnak. Ahogy haladunk előre a versennyel, és a kis pályákon már csak páros és junior mérkőzések zajlanak (például az utolsó héten), a napijegy ára már csak 29 euróra csökken, míg a stadionokban különböző kategóriákban kínálnak jegyeket.
Ha meg szeretnénk tapasztalni a Philippe Chatrier varázsát, ami valóban felejthetetlen élményt nyújt, már a 3-as kategóriás jegyekkel is belevághatunk. Ezek hivatalos forrásokból 100-200 euró körüli áron elérhetők. A másodlagos piacon azonban érdemes a duplájával kalkulálni. A felső karékról nézve élvezhetjük a Roland Garros hangulatát, de azt ne várjuk, hogy a legapróbb részleteket észleljük – a távolság miatt a játék finomságait kissé elveszítjük. Az ütéseket követő fél másodperces késlekedés miatt ne reménykedjünk abban, hogy Djokovic izzadtságcseppjeit észrevesszük egy 40 ütéses labdamenet végén.
Első alkalommal ez igazán ideális választás volt számunkra, hiszen már három éve vágtunk bele a szamárlétra megmászásába. Teljesen elbűvöltek minket az élmények, és menet közben sikerült beszerezni egy magasabb kategóriájú jegyet, így a következő alkalomra már erre készültünk. Rendkívül lényeges, hogy bárhonnan is szerzünk jegyet, azok átírása és névre szólóvá tétele elengedhetetlen, mert különben könnyen pórul járhatunk, és kint rekedhetünk. Az érvényes jegyek kizárólag a mobilalkalmazáson keresztül érvényesek, és a biztonsági intézkedéseket folyamatosan szigorítják. Például, screenshotot nem készíthetünk a jegyről, emellett animált formátumban kapjuk meg őket, hogy elkerüljük a trükközést. Ez jó védelmet nyújt számunkra, megakadályozva, hogy csalók áldozatául essünk. Az a jegy, amelyet már lecsippantottak, más számára biztosan nem lesz érvényes.
A 2-es kategóriájú jegy már egy igazán felemelő élményt kínál, hiszen a stadion középső környezetébe kalauzol. Innen a részletek is jól kivehetőek, sokkal inkább, mint a 30 méter magas nézőtérről. Ár-érték arányban ez a legjobb választás, de ha valaki annyira odáig van a teniszért, mint mi, akik heti 3-5 alkalommal ütögetünk, akkor elkerülhetetlenné válik, hogy a 1-es kategóriás vagy a gold jegyek felé kacsingassunk. Ezek a helyek valóban a mennyország kapuját nyitják meg előttünk. Olyan érzés, mintha egy teljesen más esemény részesei lennénk. A történéseket testközelből tapasztaljuk meg, minden hang és mozdulat átjár, különösen a 10. sor környékén, ahol a feszültség és az izgalom szinte tapintható.
Ha van rá pénzügyi és technikai lehetőség, akkor mindenképpen gold vagy cat1-es jegyet érdemes venni, de ne legyenek kétségeink, ezért már komoly összegeket kell letenni. A meccsenkénti több száz eurós jegyárak eléggé megszűrik a közönséget, ahol a nemzetközi felső rétegekkel oszthatjuk meg a tenisz iránt szenvedélyünket és rajongásunkat. Egy-egy meccsen a legjobb 4 között már elképesztő hírességek ülnek mellettünk/előttünk a minipáholyokban, a döntő pedig igazi társadalmi esemény az oldmoney világában.
Még mindig van lehetőség arra, hogy extra programokat válasszunk, mint például stadiontúrák vagy all inclusive étel- és italcsomagok, amelyek tovább emelhetik az élményt. Ha így döntünk, a VIP helyiségekben egész nap korlátlanul élvezhetjük a Moët & Chandon pezsgőt, miközben a legfinomabb falatok folyamatosan érkeznek elénk. Nem kell sorban állnunk semmiért, és kényelmes, légkondicionált környezetben pihenhetünk meg a két meccs között. Persze, ez nem lesz éppen olcsó mulatság, de ha igazán ügyesek vagyunk a fogyasztásban, még akár gazdaságosnak is nevezhetjük, hiszen odakint...
A fesztivál területén kizárólag az egyik főtámogató, a Moet & Chandon champagne-ját kortyolhatjuk, ami ad egy elég magas élvezeti szintet az eseménynek, de igaz ez a többi kiemelt partnerre is, legyen szó sörről, ásványvízről, vagy macaronról. Ezt a szolgáltatás részét is rendkívül elegánsan és profin menedzseli a csapat, és van annak egyfajta bája, amikor embereket sorba állva látunk a Moët & Chandon pult előtt. Egy pohár pezsgő 18 euró (egy palack 100-tól indul), egy korsó sör 12-16 euró, a kávé 4 euró, a gyors ebédeknél 1-1 "fesztiválkaja" (egy rántott csirkecsíkok, sült krumplival például) minőségű tál 16 euró körül van.
Napközben, két pezsgő között bevásárolhatunk a RG hivatalos shopjában, ami a pályák alatt található, óriási területen. Ennek ellenére csúcsidőben óriási sorok kígyóznak előtte, hogy a rajongók a páreurós kulcstartóktól kezdve a legújabb RG brandelt sporteszközökön át a krokodilos márka legjobb új darabjaiig bezárólag mindenhogy az eseményhez kötődő tárggyal tudjanak a táskáikban hazaindulni. Leginkább gyalog, mert taxit szerezni igazán kritikus élmény Párizsban. Legyünk rá felkészülve, hogy gyakran alkudozni kell a mobil platformokon, ennyit ér meg nekünk egy fuvar, mindezt azután, hogy elvileg már elindultak értünk. Jobb, ha a stadion közelében foglalunk szállást, egy kellemes séta a párizsi éjszakában, a nap végén csodás levezetője ennek a sportünnepnek.