Teljes zűrzavar uralkodik Amerika szövetségesének fővárosában, ahol a megbuktatott elnök támogatói hevesen ostromolják a bíróság épületét.

Jun Szogjolt, Dél-Korea elnökét szerdán őrizetbe vették, miután december 3-án hadiállapotot hirdetett. A vádak szerint tűzparancsot adott ki a Nemzetgyűlés épületéhez vezényelt katonák számára. Az elnök lázadás vádjával néz szembe, és az országot azóta politikai zűrzavar jellemzi.

Dél-Koreában a politikai káosz fizikai erőszakba torkollt, amikor Jun Szogjol letartóztatott elnök támogatói vasárnap hajnalban megrohamozták a Nyugat-Szöuli Kerületi Bíróságot, miután a bíróság meghosszabbította az államfő fogvatartását.

A tüntetők betörték az épület ablakait, ezzel jelentős károkat okozva az intézményben. Csoj Szangmok, az ügyvezető elnök, úgy nyilatkozott, hogy az események "teljesen elfogadhatatlanok egy demokratikus közegben".

Jun Szogjolt, Dél-Korea elnökét szerdán őrizetbe vették, miután december 3-án hadiállapotot hirdetett. A vádak szerint tűzparancsot adott ki a Nemzetgyűlés épületéhez vezényelt katonák számára. Az elnök lázadás vádjával néz szembe, és az országot azóta politikai zűrzavar jellemzi.

Vasárnap hajnalban, nem sokkal azután, hogy a bíróság meghosszabbította az elnök fogvatartását, a tüntetők áttörték a rendőrségi sorfalakat, és behatoltak a szöuli bíróság épületébe - számol be róla a Reuters.

A helyszínen készült felvételek szerint a demonstrálók tűzoltókészülékekkel fújták le a rendőröket, majd az épületbe hatolva megrongálták a berendezéseket és irodai eszközöket. A rendőrség néhány órán belül helyreállította a rendet, 46 tüntetőt letartóztattak, és további elkövetők azonosítását ígérték.

Csoj Szangmok, az ország új ügyvezető elnöke, aki csupán egy hónap leforgása alatt a harmadik államfővé lépett elő (miután a Nemzetgyűlés Junt, majd az átmeneti vezető Han Dokszu is vád alá helyezte), határozott állásfoglalásban elítélte az erőszakot, kijelentve, hogy az "jogellenes és elfogadhatatlan". A hatóságok megerősítették, hogy fokozott biztonsági intézkedéseket vezetnek be a tüntetések helyszínén. A zavargások következtében kilenc rendőr megsérült, míg körülbelül 40 civil könnyebb sérüléseket szenvedett el.

Jun Szogjol jogi képviselői úgy vélik, hogy az elnök a bíróságon lezajlott eseményeket "megdöbbentőnek és sajnálatosnak" ítélte. Az ügyvédi csapat által közzétett nyilatkozatban arra kérte a támogatókat, hogy véleményüket békés formában nyilvánítsák ki.

Jun letartóztatása különösen kényes téma lett, mivel a lázadás vádjai nem élvezik az elnöki mentelmi jog védelmét, és ezek a vádak akár halálbüntetéssel is járhatnak - habár Dél-Koreában már közel három évtizede nem hajtottak végre kivégzést. Az ügyészség a fogva tartás további meghosszabbítását azzal indokolta, hogy fennáll a bizonyítékok eltüntetésének kockázata.

Miután a Nemzetgyűlés december 14-én felfüggesztette az elnök hivatalát, most az Alkotmánybíróság feladata, hogy eldöntse Jun jövőjét. A döntés eredménye lehet Jun eltávolítása és bíróság elé állítása, vagy éppen ellenkezőleg, hivatalába való visszahelyezése.

A politikai pártok álláspontja a témával kapcsolatban éles ellentétekbe ütközik. Az elnök által vezetett konzervatív Néphatalom Párt (PPP) "sajnálatosnak" minősítette a bíróság döntését, míg az ellenzéki Demokrata Párt értékelése szerint az ítélet jelentős előrelépést jelent a rend visszaállítása érdekében.

Miközben vasárnap reggel több ezren gyűltek össze Szöul belvárosában Jun támogatására, a város más pontjain ellenzéki tüntetések zajlottak. A közvélemény-kutatások szerint a PPP támogatottsága, amely Jun hadiállapotról szóló döntése után történelmi mélypontra zuhant, a politikai válság kirobbanását követő hetekben emelkedni kezdett és jelenleg meghaladja az ellenzéki Demokrata Pártét.

A Gallup Korea pénteken közzétett felmérése alapján az elnök pártja most először, augusztus óta, meghaladta az ellenzéki Demokrata Párt támogatottságát, hiszen a kormányzó párt népszerűsége 39%-ra emelkedett, míg a Demokrata Párt 36%-on áll.

Úgy fest, hogy Dél-Korea egyre inkább a zűrzavar határvonalán egyensúlyozik, hiszen Jun Szogjol, aki magát egy állítólagos választási csalás áldozataként és koreai Trumpként próbálja feltüntetni, egyre nagyobb feszültségeket generál a politikai és társadalmi színtéren. Az ország számára igencsak nehéz feladatnak bizonyul, hogy megbirkózzon a politikai zűrzavarral, amelyet az ő tevékenysége váltott ki.