A szárazság is szerepet játszhatott a barbárok inváziójában | National Geographic
367-ben a Nyugatrómai Birodalom kritikus fordulópont előtt állt, melyben komoly kihívásokkal kellett szembenéznie.
Egy friss kutatás szerint egy súlyos, három évig elhúzódó aszály is szerepet játszott a barbárok inváziójában Britannia római területén, i. sz. 367-ben - olvasható a Live Science híreiben. Az említett évben a Hadrianus falánál állomásozó római katonák fellázadtak, míg három különböző barbár csoport is nekilátott a birodalom megtámadásának: a piktek Skócia felől, a scotik Írországból, míg a szászok Európa irányából érkeztek.
A történések drámai módon aláásták a Nyugatrómai Birodalom brit földön gyakorolt befolyását. A zűrzavaros időszak során számos magas rangú vezető életét áldozta fel, míg számos katona, aki már nem bírta elviselni a harcok súlyát, a barbár népekhez fordult segítségért.
Ammianus Marcellinus, a korabeli történetíró, arról számolt be, hogy a támadók összeesküdtek egymás ellen, míg későbbi történészek is a barbárok szövetségéről írtak. Noha a birodalom 369-re sikeresen helyreállította hatalmát Dél-Britanniában, 410-re végleg lemondott a terület irányításáról.
Charles Norman, a Cambridge-i Egyetem munkatársa szerint ez nemcsak tartós terméskieséshez és élelmiszerhiányhoz vezettek, hanem szerepet játszottak a barbár összeesküvésben is.
Az évgyűrűk elemzése révén a kutatók képesek voltak feltérképezni a térség csapadékviszonyait a 4. és 6. század között. Az adatok alapján 350 és 500 között az április és július közötti fő termesztési időszakban az átlagos havi csapadéknak 51 milliméternek kellett volna lennie. Azonban 364-ben csupán 29 milliméter, 365-ben 28 milliméter, míg 366-ban 37 milliméter csapadékot regisztráltak.
Ez jelentős hatást gyakorolhatott a növénytermesztésre, amit a korabeli feljegyzések is megerősítenek, Ammianus Marcellinus szerint 367-ben Britannia súlyos éhínségben szenvedett. A körülmények valószínűleg a Hadrianus falánál állomásozó rómaiakra is kihatottak, rontva a morált. A széleskörű élelmiszerhiány destabilizációt eredményezett.
A csapat nem állítja, hogy a szárazság kizárólagosan felelős a zűrzavarokért, de az éhínség bizonyos mértékben hozzájárulhatott a helyzet súlyosbodásához. Ekkoriban a Nyugatrómai Birodalom már eleve számos politikai és gazdasági nehézséggel küzdött, ami tovább fokozta a válságot.
