Szakértői vélemény Orbán vétója után: "Az elszigetelődés csupán egy politikai üres szólam."

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő úgy véli, hogy a valóság az, hogy az amerikaiak, különösen Trump hívei, a korábbinál kevesebbel kívánják támogatni Ukrajnát. Az amerikai elnök célja pedig, hogy a lehető legkisebb költségek mellett a legnagyobb mértékű beszerzéseket realizálja.

A tegnapi Európai Tanács ülésén nem született hivatalos döntés, a 26 tagállam képviselői csupán egy közös nyilatkozatot írtak alá. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, egykori államtitkár véleménye szerint azonban a tagállamok szintjén biztosan végrehajtják az abban foglaltakat. Az Orbán Viktor brüsszeli vétójának értékelésére kértük fel őt.

Beszámoltunk róla, hogy a rendkívüli EU-csúcson a miniszterelnök nem szavazta meg az Ukrajnával kapcsolatos tanácsi konklúziókat, melyek Kijev további támogatását, a fegyverszállításokat célozzák.

"Senki sem volt meglepve" - állapította meg Gyarmati István Orbán Viktor vétójával kapcsolatban, emlékeztetve arra, hogy a miniszterelnök gyakorlatilag már februári levelében, amelyet António Costának, az Európai Tanács elnökének írt, előre jelezte ezt a lépést. A magyar kormány vétópolitikáját illetően Gyarmati arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor a csúcstalálkozón a védelmi tervről és a felfegyverkezésről szóló másik tanácsi határozatot viszont megszavazta, amely egy körülbelül 800 milliárd eurós keretet jelent.

Az Ursula von der Leyen által meghirdetett ReArm Europe szerint az EU- tagállamoknak a GDP 1,5 százalékával kell növelnie a védelmi a kiadásokat. Ezzel 650 milliárd eurós költségvetési mozgásteret teremtenének négy év alatt. Ezen kívül a Bizottság egy 150 millió eurós kölcsönt tesz elérhetővé a tagállamok számára védelmi beruházásokra.

Az utolsó fillérünk is rámegy a háborúra?

Gyarmati István rámutatott, hogy a miniszterelnök a vétót azzal indokolta, hogy az uniós Ukrajna-csomag elutasítása mögött az a gondolat áll, miszerint a háború költségeit valakinek fedeznie kell. "Miután az amerikaiak visszaléptek a támogatásból," - tette hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy amennyiben az európai országok továbbra is elkötelezettek a háború melletti támogatás mellett, akkor "az utolsó fillérünk is rámegy erre a konfliktusra". A politikai vezető kiemelte, hogy a diplomáciai tárgyalások és folyamatok "nem tartanak örökké". Megjegyezte, hogy nem lehet biztosan tudni, Trump elnök vajon részben feloldja-e az Ukrajnának korábban jóváhagyott, de jelenleg felfüggesztett amerikai fegyverszállításokat. Az elnök a Lengyelország felé úton lévő fegyverszállítást is blokkolta. Ugyanakkor a jövő hét folyamán Szaud-Arábiában, Rijádban már sor kerül ukrán-amerikai tárgyalásokra.

De mint mondta, "a háború miatti gazdasági problémák a komolyak". Szerinte a 30, 5 milliárd euró Ukrajna támogatására az EU költségvetésben nem igazán viseli meg az uniós büdzsét, de még a Kaja Kallas által felvetett plusz 20 milliárd eurós keret sem. A közbevetésünkre, hogy a tervezett 800 milliárd eurósra tervezett védelmi összköltség óriási összeg, Gyarmati István azt mondta, azt "egy hosszabb periódus alatt kell majd teljesíteni".

Az európai, uniós védelmi képesség Macron francia elnök és Ursula von der Leyen által bejelentett jelentős fokozásáról Gyarmati István azt mondta: "az erőteljesen Ukrajna felé mutat. De e téren egyetértés van, hogy az európai védelmet erősíteni kell. S még egyszer; ezzel kapcsolatban Orbán Viktornak sem volt ellenvetése - mutatott rá.

Az Egyesült Államok és az EU relációját, súlyát, szerepét firtató kérdésünkre - miszerint Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök Zelenszkijt a Trumppal való újbóli tárgyalás irányába tolták - , Gyarmati István arra hívta fel a figyelmet, nem szabad messzemenő, hosszútávra szóló következtetést levonni abból, hogy reagált Donald Trump a fehér házi, Zelenszkijjel történt botrányossá élesedett vitájuk után.

"Egy pillanatképként" kell kezelni ezt a helyzetet, Trump reakciója nem végleges, egy újabb tárgyalási forduló is meglepetést hozhat akár - jegyezte meg.

António Costa tegnap éjjel kifejtette véleményét az EU-csúcsról, amely során úgy érezte, hogy Magyarországot elkerülték, és a szigetelődés állapotába került - hiszen, ahogy fogalmazott, "a 26 több mint az egy". Ezzel szemben Orbán Viktor azt állítja, hogy az Európai Unió inkább az Egyesült Államoktól, Kínától és Oroszországtól zárkózott el. Gyarmati István szakértő erre reagálva hangsúlyozta: sem az Unió, sem Magyarország, sem Orbán Viktor nem szigetelődött el. "Ez csupán egy politikai frázis" - tette hozzá a szakértő, aki szerint, ha valóban így tűnik is, az csupán egy átmeneti állapotot tükröz.

Gyarmati István egy újfajta együttműködés esélyét látja az Egyesült Államok és az EU között, az Uniónak újfajta súlya és szerepe lesz - mondja.

Gyarmati István szakértő véleménye szerint két forgatókönyv biztosan nem valósul meg: egyrészt nem marad minden változatlan, és Washington sem áll el a további támogatástól Ukrajna számára, különösen a fegyverszállítást illetően. "A legvalószínűbb, hogy Trumpék a korábbiaknál kevesebb mértékben fognak részt venni, és az amerikai elnök célja, hogy a lehető legkisebb költségek mellett maximális mennyiségű beszerzést valósítson meg" - tette hozzá.

A szakértő megjegyezte, hogy a tárgyalások során az orosz delegációban mindenkinek megvan a maga határa, hogy meddig hajlandó "jótékonyan viselkedni". Szerinte Trump az ukránokat "a kevésbé bonyolult ellenfélnek" tekinti, és ha sikerül megállapodnia Zelenszkijjel, akkor utána a nehezebb falat, az oroszokkal való tárgyalásra fog fókuszálni.

Magyarország nem tudja alakítani a világot amilyenre szeretné

„Végül is, ez a lényeg” – felelte Gyarmati István, aki a közbevetésünkre reagálva, miszerint Donald Trump éppen azt az irányvonalat képviseli, amit az Orbán-kormány is támogat, és hogy ez Orbán Viktornak kedvező helyzetet teremt, azt mondta: „Igen, pontosan ezért hangsúlyozza, hogy érdemes várnunk, milyen irányba halad a világ.”