Szabadka és a Vajdaság kiemelkedő nyertessé válhat Orbán Viktor Eurázsia-politikájának köszönhetően.

Szerbia és Magyarország között komoly gazdasági, energetikai és politikai együttműködés zajlik. Góli Csilla, Szabadka magyar alpolgármestere az Indexnek elmondta: Szerbiának számos szabadkereskedelmi egyezménye van olyan országokkal, amelyekkel az EU tagországainak nincs. Déli szomszédunk egy 1,3 milliárdos piacot tud felajánlani. A VMSZ politikusa elmondta: a Vajdaság a vasúti és közúti fejlesztésektől is hatalmas fellendülést vár.

A Tito-korszak alatt a kommunista rezsim a németek mellett a magyarokat is háborús bűnösökként tüntette fel. A '90-es években Jugoszlávia, amelyet a szerbek irányítottak, darabokra hullott, és az egyes tagállamok között évekig elhúzódó véres összecsapások zajlottak. A délszláv háború végén, 1999-ben a NATO bombázásokat indított a szerb városok, hidak és katonai létesítmények ellen. Ekkor a szerb lakosság mélyen neheztelt Magyarországra, mivel Budapest megnyitotta reptereinek kapuit az amerikai erők előtt.

Az elmúlt években az Orbán-kormánynak sikerült fordítania és megnyernie Belgrádot szövetségesének. A két ország között egyre jelentősebb gazdasági, energetikai és politikai együttműködés körvonalazódik. A napokban Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezleten bejelentette, hogy Szerbiával biztonsági és katonai kérdésekben is együttműködést terveznek.

Az M5-ös autópálya végén található Röszke-Horgos határátkelőhely bővítése talán nemcsak gyakorlati, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír. Ezen a mindig nyüzsgő ponton, amelyet sokan a "Balkán kapujaként" is ismernek, valósággal életre kel a határokon átívelő kapcsolatok dinamikája.

Nézőpont függvénye, de számunkra sokkal kedvesebb, ha térségünket Európa kapujaként emlegetik.

Szabadka magyar alpolgármestere, Góli Csilla elmondta, hogy Szerbia és Magyarország között összesen 9 határállomás működik, ám ezek közül csupán ez az egyetlen, amely közvetlenül az autópályára épült, így különösen forgalmasnak számít. Az utazók számára nem szokatlan, hogy hosszú órákat töltenek a határnál várakozva.

Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök megerősítették, hogy 2026-ra befejeződik a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése. Ezzel lehetővé válik, hogy a két főváros között óránként akár 160 kilométeres sebességgel közlekedhessenek a vonatok.

Jelenleg - a schengeni övezett miatt is - a teherforgalom nehézkes: a kamionoknak akár egy-két napot is várakozniuk kell mire át tudják lépni a határt.

Góli Csilla szavai szerint a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) folyamatosan közvetíti a problémát Budapest és Belgrád felé, és ilyenkor konkrét intézkedések is születnek. Kiemelte, hogy a térség közlekedési fejlesztése elengedhetetlen.

Amennyiben szemügyre vesszük az Egy Övezet, Egy Út kínai kezdeményezés gazdasági folyosóit, világossá válik, hogy Szabadka kiemelkedő szerepet játszik az infrastrukturális fejlesztések térképén. Ez a város rendkívül kedvező pozícióval bír, hiszen Nyugat és Kelet, valamint Észak és Dél találkozásánál helyezkedik el, ami számos lehetőséget kínál a gazdasági együttműködésekre és a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére.

- nyilatkozta a vajdasági város alpolgármestere. Véleménye szerint a kedvező fekvés már számos IT szakembert és vállalkozást vonzott Szabadkára, mivel a város geogazdasági pozíciója kiválóan alkalmas az ügyfeleik igényeinek kielégítésére.

"Városunk a 19. század végén kis poros településből dinamikusan fejlődő ipari központtá vált, köszönhetően a vasúti közlekedés megjelenésének. Jelenleg jelentős gazdasági várakozások övezik a közeljövőben újrainduló BG-BP gyorsvasutat" - nyilatkozta Góli Csilla, aki határozottan hisz abban, hogy a közúti teherszállítás elsősorban kisebb árumennyiségek – azaz door-to-door – hatékony mozgatását szolgálja, míg a vasút a nagyobb mennyiségek szállítására optimalizált megoldásokat kínál.

A VMSZ politikusa reméli, hogy Szerbia minél hamarabb tagja lesz az EU-nak, de addig is gazdasági szempontból leginkább a "nem EU-s ország" kártyát tudják vonzerőként felmutatni. Ilyen például a vámszabad övezet lehetősége, ami jelentős kedvezményeket jelent a külföldi cégeknek.

Az itt gyártó 12 cégnek összesen hatezer munkavállaló dolgozik.

Az alpolgármester véleménye szerit a külföldi cégeket a város kedvező elhelyezkedése mellett az is vonzza, hogy Szerbiának számos szabadkereskedelmi egyezménye van olyan országokkal, amelyekkel az EU külgazdasági politikája nem teszi lehetővé a kereskedelmet.

Szerbia egy 1,3 milliárd fős piacot tud felkínálni ezeknek az országoknak

- tette hozzá Góli Csilla.

Az alpolgármester elárulta, hogy Szabadka jövő évi költségvetése olyan fejlesztéseket foglal magába, amelyek a gazdaság mellett az ipari övezet további bővítését célozzák.

Ahogy már korábban említettük, a magyar miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank által rendezett Eurázsia Fórum keretein belül hangsúlyozta, hogy Magyarországnak "éleslátónak, gyors gondolkodású, ügyes stratégiát követő, nyitott a világra, és folyamatosan innovatív módon kell cselekednie".

Orbán Viktor szerint az eurázsiai együttműködés mellett szól, hogy ez a legnagyobb összefüggő szárazföld a bolygón, ráadásul egy éghajlaton belül.

Ez egy olyan előny, amely gyakran elkerüli a figyelmet a geopolitikai elemzések során, pedig valóban megérdemelné a hangsúlyt.

- nyilatkozta a miniszterelnök.

Szerinte egy figyelemre méltó előny, hogy a politika és a kereskedelem szereplői folyamatosan jelen vannak, és az ezer évvel ezelőtti feljegyzésekben említett népek éppúgy megtalálhatók ma is. A kormányfő úgy véli, hogy az eurázsiai térség egyik különleges vonása, hogy mindig is több civilizációt ölelt fel, mint például a távol-keleti, indiai, arab és nyugati kultúrák.

"Az emberiség népességének 70 százaléka ebben a térségben él" - érvelt a politikus, aki hozzátette: itt található a világ vezető tudományos klasztereinek háromnegyede, a világ húsz legnagyobb pénzügyi központjából tizenöt.