Rónai Egon mélyen megviselt állapotban búcsúzik Cintulától, szívhez szóló szavakkal: "Tőle sajátítottam el a rádiózás művészetének egyik leglényegesebb titkát."

Rónai Egon a közösségi oldalán búcsúzott el a rádiózás egyik legendájától, Keresztes Tibor Cintulától.

Ahogy a Nap Híre korábban beszámolt róla, 80 éves korában eltávozott Keresztes Tibor, közismertebb nevén Cintula, a magyar rádiózás ikonikussá vált hangja. A szomorú hírt a Poptarisznya hivatalos Facebook-oldalán osztották meg. Rónai Egon is mély tisztelettel búcsúzott a legendás személyiségtől.

"A '60-as évektől kezdődően a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának külsős riportereként tevékenykedett, de igazi ikonikus személyiséggé a Fővárosi Művelődési Házban (FMH) működő Magnósklub szervezőjeként vált. Ezek az események a nyugati zene, a közösségi élmény és a fiatalos dinamizmus találkozási pontjaivá váltak - egy olyan időszakban, amikor ez még merész és úttörő vállalkozásnak számított" - idézik fel a rádiós emlékét.

A "Helló, itt Cintula!" köszöntés mára már ikonikussá vált, hangja pedig mélyen belevésődött a különböző generációk emlékezetébe. Cintula nem csupán műsorvezető volt; ő volt az a varázslatos személyiség, aki képes volt egy egész korszak szellemét életre kelteni. Úttörő szerepet játszott a magyar diszkókultúra formálódásában is, miközben mindig megőrizte egyediségét – vagányságát, közvetlenségét és emberi mivoltát. Az ő jelenléte nem csupán szórakoztatott, hanem egyfajta atmoszférát teremtett, amelyet sokan a mai napig nosztalgiával idéznek fel.

Rónai Egon, az ATV népszerű műsorvezetője a Facebookon osztotta meg érzelmekkel teli búcsúbejegyzését, amelyben felidézte a legendás lemezlovassal való közös munkájuk emlékeit. Szavaiból átszüremkedett a közös élmények varázsa és a szakmai tisztelet, amellyel a zenei világ ikonját övezte.

Elhunyt Keresztes Tibor, közismert nevén Cintula. A népszerű legenda szerint Móra Ferenc távoli rokona volt, és becenevét a Kincskereső kisködmön egyik karaktere inspirálta. Talán ő lehetett az első lemezlovas Magyarországon, vagy éppen az első DJ, bár sokan pályáznak erre a címre. Mindenesetre már 1964-ben ő volt az, aki az Eötvös-klubban a legkülönfélébb, ügyesen beszerzett lemezeket pörgette.

- kezdte a posztot Rónai, majd kiemelte, dolgozott vele együtt, például a 80-as évek közepén, amikor az Art Mobil rendezőiroda szervezte a diszkós fellépéseit, és minden alkalom egy komplett idegösszeroppanás volt, mert "Tibi mindig késett". Mint írt, mobiltelefon akkor még nem volt, a tömeg pedig várta, Rónai pedig csak reménykedett. "Persze megjött, bajusza alatt széles mosollyal, mintha mi sem történt volna, és tényleg nem történt, a zúgolódó tömeg percek alatt lett a barátja".

Később a Danubius Rádióban is együtt dolgoztak, legtöbbször hajnalban. "Igazán két lehetőség volt. Késett, esetleg már ott volt, egy éjszakai munka után a stúdióban aludt, reménytelenül mélyen. Volt persze ritkán olyan is, hogy minden előírásszerű volt" - fogalmazott a műsorvezető.

Rónai Egon megosztotta velünk, hogy a rádiózás egyik leglényegesebb készségét Cintulától sajátította el, amely nem más, mint a mosolygás művészete. Ez a titok abban rejlik, hogy a mosoly hangzásban is megjelenik, hiszen a hallgatók nem csupán a szavakat, hanem a kedves és barátságos hangzást is érzékelik.

Elképesztő élmény volt, ösztönös és mégis tudatos. Amint felvillan a piros lámpa, az arca széles mosollyal ragyogott, és mintha csak most kezdődött volna, elsöprő lendülettel kezdett beszélni, noha egy egész éjszakai diszkóparti fáradalma még nyomot hagyott rajta. Valójában ez volt a titka: az örök vidámság, a mosolygós hangzás, a dinamizmus. Ráadásul teljesen önazonos volt: a közönség, a mikrofon és a zene mind-mind az élete szerves részei képezték.

- tette hozzá Rónai, aki szerint Keresztes Tibor nélkül minden más lett volna. A posztját azzal zárta, hogy "nyugodj békében, Cintula".