Folyamatosan bukkannak elő a kincsek Egyiptom víz alá merült városából.

Egyiptomban ünnepélyes keretek között bemutatták egy Alexandria közelében felfedezett, kétezer éves város romjait, amelyek között épületek, sírok, medencék, halastavak és egy ősi kikötő is helyet kaptak. A hatóságok tájékoztatása szerint a 2023-ban elindított kutatási program keretében feltárt helyszín valószínűleg Kanópusz (Canopus) ókori városának elővárosa volt. Az MTI beszámolója szerint ez a felfedezés újabb fontos lépést jelent az ókori egyiptomi civilizáció megértésében.

A Nílus deltájában elhelyezkedő Kanópusz városa kiemelkedő szerepet játszott az Egyiptomban három évszázadon át irányító ptolemaioszi dinasztia történetében, majd ezt követően közel hatszáz éven át a Római Birodalom alatt is. Az idő múlásával azonban a földrengések sorozata és a tenger megemelkedő vízszintje végül a város, valamint a szomszédos Héraklion víz alá merüléséhez vezetett.

A feltárt leletek között számos, mészkőből készült építmény található, amelyek valószínűleg Ozirisz és Szerápisz, az ókori egyiptomi vallás fontos isteneinek szentelt kultikus helyszínek voltak. Emellett lakóházak, boltok és műhelyek is napvilágot láttak. A kutatók sziklába vájt víztárolókat, halastavakat és medencéket is felfedeztek. Ezen kívül egy kereskedelmi hajóra, kőhorgonyokra, valamint a ptolemaioszi és római időkből származó kikötői darukra bukkantak egy 125 méter mélyen fekvő rakparton, amelyet a római és bizánci korszakban használtak. Csütörtökön darukkal több szobrot is sikerült a felszínre emelni, ezzel tovább gazdagítva az archeológiai leletek sorát.

A víz mélyén rengeteg műkincs rejtőzik, ám ezek közül csak egy szűk kör választható ki, szigorú előírások mentén. A többi, csodálatos alkotás a víz alatti nemzeti örökségünk szerves részét képezi, megőrizve a múlt titkait.

„A turizmus és a régészet területén végzett munkánk során fontos, hogy minden egyes lépésünkkel hozzájáruljunk a kultúránk védelméhez és népszerűsítéséhez” – nyilatkozta Serif Fati, a turisztikai és régészeti miniszter.

A búvárok csütörtökön köteleket erősítettek három műkincshez, majd egyesével daruval kiemelték őket a jelenlegi Abukir-öböl iszapos vizéből. A kiemelt műtárgyak között szerepel egy kvarcitból (kemény homokkő) faragott szfinx, a rendkívül jó állapotban megmaradt szobron II. Ramszesz fáraó (i.e. 1279-1213) kártusa (keretbe írt neve) látható.

A leletek között található egy lenyűgöző, 2,17 méter magas, fej és láb nélküli gránitszobor, amely a Ptolemaiosz-dinasztia uralkodásának végső időszakából származik. A szakértők szerint ez a monumentális alkotás eredetileg akár öt méter magasra is rúghatott. Emellett egy ismeretlen római nemes márványszobra is előkerült. Mohamed Iszmail Háled, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára megjegyezte, hogy 2001 óta most először kerültek műkincsek elő az Abukir-öböl mélyéről.

Alexandria, a régészeti kincsek tárházaként ismert város, ma ugyanazokkal a vízveszélyekkel néz szembe, amelyek egykor Kanópuszt és Hérakliont is elnyelték. A Földközi-tenger partján elhelyezkedő metropolisz évente több mint 3 millimétert süllyed, és a tengerszint emelkedése miatt az éghajlatváltozás legsebezhetőbb területei közé tartozik.

Még az ENSZ legoptimistább forgatókönyve szerint is a város egyharmada víz alá kerül vagy lakhatatlanná válik 2050-ig. Az ásatások is részei Egyiptom azon erőfeszítéseinek, hogy fellendítsék az idegenforgalmat, miután a Szuezi-csatornán - a másik fő költségvetési bevételi forrásában - csökkent a forgalom a Vörös-tengeren áthaladó hajók elleni támadások miatt.