Soltész Miklós megjegyezte, hogy az alistáli példa jól tükrözi a magyar kormány erőfeszítéseinek sikerességét. Az események és eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a kitartó munka és a stratégiai célkitűzések végrehajtása gyümölcsöző volt.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az alistáli példa jól illusztrálja, miként valósultak meg az elmúlt években a magyar kormány azon ambiciózus célkitűzései, amelyek új oktatási intézmények létesítésére, valamint templomok és egyházi épületek felújítására irányultak a határon túli területeken. E törekvések mára már kézzelfogható eredményeket hoztak.
Az utóbbi években folytatott erőfeszítések elsősorban az ott élő magyar közösségek támogatását célozták, lehetővé téve számukra, hogy megőrizzék identitásukat, nyelvüket és magyarságukat. E mellett azonban a szlovák lakosság és a helyi gazdaság is hasznot húzott ezekből a törekvésekből, hozzájárulva a két nép közötti kapcsolatok erősítéséhez és javításához.
Soltész Miklós kifejtette, hogy a szorosabb együttműködés és a Magyarországon élő szlovák közösség támogatása együttesen hozta el a két nép közötti megbékélés örömteli eredményeit. Hozzátette, hogy a két nemzet viszonyát napjainkban az jellemzi, hogy közös gondolkodás zajlik a teremtett világ védelméről, valamint arról, miként lehet elkerülni, hogy a legfiatalabb generációkat káros ideológiákkal bombázzák. Emellett a két nép együtt keres megoldásokat az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdésekre is.
Hozzáfűzte: utóbbi kérdés megítélésében összhang van a két ország miniszterelnökei között is, és szerencsére most már úgy tűnik, hogy ez a béketeremtést sürgető politika világszinten is kezdi meghozni eredményét a sokat vágyott békét, amelynek az is velejárója lesz, hogy mindkét országban javulhat a gazdasági helyzet, aminek következményeképpen megteremtődnek majd a körülmények arra is, hogy újabb, a mostanihoz hasonló épületfelújításokra is sor kerüljön. Ezekért az eredményekért pedig köszönet illeti mindkét nemzetet és azon belül a felvidéki magyarságot és a Magyarországon élő szlovákokat is - tette hozzá.
A mintegy kétezer lelket számláló csallóközi település Szent Márton temploma Árpád-kori templom, még a XI. században épült. A templomot az elmúlt két év során részben helyi adományokból, részben pedig az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárság mintegy 70 ezer eurót kitevő támogatásának köszönhetően sikerült megújítani.
A belső felújításon átesett templomot vasárnap Orosch János, a nagyszombati egyházmegye érseke ünnepélyes szentmise keretében újra szentelte fel.