Magyar kutatók olyan úttörő felfedezést tettek, amely gyökeresen megváltoztathatja a rákkutatás jövőjét.
A betegségek okozta fehérjehálózati sérülések helyreállítására dolgoztak ki megoldást a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem kutatói.
A fehérjék a sejtek életének központi irányítói, több tízezer különböző típusú fehérje működik együtt egy-egy sejten belül. Ezen fehérjék szoros együttműködése elengedhetetlen olyan létfontosságú folyamatok szabályozásához, mint a sejtosztódás vagy a sejtek természetes elhalása. Amikor ezek a fehérjék nem képesek megfelelően teljesíteni feladataikat – mint például a rákos sejtek esetében –, súlyos egészségügyi problémák léphetnek fel.
A tudósok megfigyelései alapján a jelzett problémát gyakran az idézi elő, hogy a fehérjék közötti kommunikációs kapcsolatok hiányoznak, vagy éppen ellenkezőleg, nem kívánt kötések jönnek létre. Az új fejlesztés célja, hogy helyreállítsa ezeket a sérült kapcsolatokat, mégpedig mesterségesen létrehozott kölcsönható molekulák alkalmazásával, amelyek képesek "másolni" a szükséges fehérjék viselkedését.
A kutatócsoport egy innovatív molekulagyűjteményt hozott létre, amely képes dekódolni a leggyakoribb fehérjekapcsolódási mintázatokat. E folyamat során a hibás fehérje szinte "önállóan" képes kiválasztani azt a molekulát, ami segít helyreállítani a megszakadt hálózati kapcsolatokat. Az eljárás egyik legnagyobb előnye, hogy még akkor is hatékonyan működik, ha az érintett fehérjék pontos szerkezetét nem ismerik. A módszer lehetőséget biztosít az érintett fehérjék azonosítására és célzott beavatkozásokra is, legyen szó a hiányzó kapcsolatok helyreállításáról vagy a nem kívánt kötődések blokkolásáról.
A kutatók egy innovatív módszert teszteltek onkológiai vizsgálatok során, melynek révén sikerült gátolniuk a daganatok terjedésében kulcsszerepet játszó K-Ras és STAT3 fehérjék káros kölcsönhatásait. Ezek a molekulák célzottan érintik a sejtek jelátviteli útvonalait, amelyek alapvető szerepet játszanak a daganatok fejlődésében és növekedésében. Az eredményeiket az Angewandte Chemie című rangos folyóirat címlapján publikálták, ami jól tükrözi a kutatás nemzetközi jelentőségét. Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem professzora hangsúlyozta, hogy ez az új eljárás nemcsak a rákkezelés terén, hanem más betegségek terápiájában is széleskörű alkalmazásra találhat, és alapvetően átalakíthatja a gyógyszerkutatás jövőjét.
Ezzel a forradalmi felfedezéssel a magyar tudósok egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz a jövőhöz, ahol a fehérjehálózatokban előforduló hibák javítása célzott és hatékony módon hozzájárulhat az emberi egészség védelméhez.
