Nőnek lenni csodás! Főleg ezekben az európai államokban... Íme a legújabb rangsor!
Nőként sok tényező hozzájárulhat ahhoz, hogy jól érezzem magam a környezetemben. A hosszú szülési szabadság például fontos, mert lehetőséget ad arra, hogy a családommal legyek, miközben a karrierem is folytatódhat. Ugyanakkor a bérezés igazságossága is kulcsfontosságú: ha a munkámat méltányolják, az növeli a motivációmat és a megelégedettségemet. Fontos számomra, hogy a közösség támogassa a női vállalkozókat, mert ez nemcsak a gazdasági függetlenségemhez járul hozzá, hanem inspiráló példaképeket is ad a fiatalabb generációknak. Végül, a mindennapi élet kiszámíthatósága és biztonsága alapvető ahhoz, hogy szabadon tervezhessem a jövőmet, legyen szó akár a személyes, akár a szakmai céljaimról. Mindezek a tényezők együtt formálják meg a közérzetemet és a boldogságomat a mindennapokban.
Egy nemrégiben készült felmérés rávilágít, hogy számos tényező kulcsszerepet játszik abban, mennyire érzi magát komfortosan egy nő egy adott országban.
A kutatás 16 európai ország társadalmi és gazdasági mutatóit vizsgálta a nemek közötti eltérések tükrében. A leglényegesebb szempontok között említést nyert a jövedelmek közötti különbség, a női vezetők aránya, a női vállalkozók számának alakulása, valamint a szülési szabadság időtartama.
Az elemzések szerint a vizsgált országok közül Dániában, Finnországban és Svédországban a legkedvezőbbek a nők számára a körülmények, míg Olaszország és Görögország a rangsor aljára szorultak.
Dánia vezeti a rangsort 83 pontos "életértékeléssel". Az országban a leghosszabb a szülési szabadság hossza (18 hónap), a nemek közötti egyenlőség pedig kiemelkedő. A vezetői pozíciókban a nemi különbség mindössze 27,9%, így a nők könnyebben itt juthatnak magasabb pozíciókhoz.
Finnország a második helyen áll, 80 pontos életértékeléssel. Itt több női vállalkozó található, és a foglalkoztatás terén is itt a legkisebb a nemek közötti rés, mindössze 1,5%. Anyasági szabadságban és bérkülönbségben ugyan elmarad Dániától, de így is vonzó lehetőségeket kínál.
Svédország a rangsor harmadik helyét foglalja el, összesen 79 pontot elérve. A vezetői pozíciókban azonban jelentős nemek közötti eltérés tapasztalható a legjobb tíz ország között, ami 42,3%-ot mutat. Ezzel szemben a bérek közötti különbség viszonylag csekély, mindössze 7,3%, ráadásul az ország egy teljes évnyi szülési szabadságot kínál a szülők számára.
Ezzel szemben Olaszország (52 pont) és Görögország (56 pont) a lista végén található, főként a nagy foglalkoztatási különbségek és az alacsony női vállalkozói arány miatt.
Az Egyesült Királyságban a női vállalkozók aránya a legalacsonyabb, míg Franciaországban a nemek közötti medián bérkülönbség a legszembetűnőbb, elérve a 22,2%-ot.
Noha a mostani vizsgálat a magyarországi helyzetet nem elemezte, vannak rendelkezésre álló adatok. Magyarország a nemek közötti egyenlőség terén az EU 27 tagállama között az utolsó előtti helyen áll, 57,8 ponttal a 100 pontos Gender Equality Indexen, jócskán elmaradva az uniós átlagtól. A magyar nők foglalkoztatási rátája 73,6%, miközben a férfiaké 85,9%, ami különösen kisgyermekes nők esetében jelentős visszaesést mutat.
Bár a nemek közötti bérkülönbség Magyarországon 17,5%-os, ami kedvezőbb az uniós átlaghoz képest, a nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai és gazdasági döntéshozatali pozíciókban. Összességében elmondható, hogy hazánk jelentős hátrányban van a munkaerőpiaci részvétel, a vezetői szerepkörök elfoglaltsága és a nemek közötti egyenlőség terén. Ahhoz, hogy valódi esélyegyenlőséget teremtsünk, további lépések szükségesek.
A felmérés egyértelműen rávilágít arra, hogy a gondosan megtervezett szociális politika, a szülői szabadság intézménye, valamint a bérek átláthatósága jelentős hatással bír a nők életére. Ezen intézkedések nemcsak helyi szinten hoznak pozitív változásokat, hanem példát is szolgáltathatnak más országok számára a nemek közötti egyenlőség előmozdításában.
