Németország fontolóra veszi az atomenergia újbóli alkalmazását.

Friedrich Merz fontolóra venné az atomreaktorok esetleges újraindítását, amely lépést a Nukem atomerőmű-szolgáltató határozottan támogatja. A cég véleménye szerint, ha a döntés véglegessé válik, az atomenergia már 2030-ra visszatérhet az ország energiatermelésébe. Ugyanakkor sokan kétségbe vonják ezt a lehetőséget, mivel az erőművek leépítése szerinte már olyan fázisba lépett, ahonnan nincs visszaút. Emellett a zöld energia továbbra is a jövő meghatározó elemének számít, és sokan hisznek abban, hogy fenntarthatóbb alternatívát kínál.

A Nukem atomerőmű-szolgáltató biztosra veszi: legkésőbb 2030-ig újraindulhat az a hat atomerőmű, amit 2021-ben és 2023-ban vettek le a hálózatról - írta meg a Bild.

"Amennyiben politikai döntés születik e kérdésben, Németország már 2030-tól hozzáférhet olcsó és biztonságos áramforráshoz" - nyilatkozta Thomas Seipolt, a Nukem vezérigazgatója. Hozzátette, hogy az erőművek leépítését ebben az esetben "azonnal fel kell függeszteni".

Robert Habeck, a gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter, úgy véli, hogy az atomerőművek leállítása már "visszafordíthatatlan" folyamat. Az egykori atomerőmű-üzemeltető vállalatok, mint például az Eon és az EnBW, többször is kifejezték, hogy a leépítések már olyan előrehaladott szakaszban vannak, hogy a helyzet megváltoztatása szinte lehetetlen.

Friedrich Merz és a CDU viszont a kampány alatt bejelentette, hogy meg akarják vizsgálni a reaktorok újraindításának lehetőségét. Thomas Seipolt nem ért egyet azzal, hogy visszafordíthatatlan lenne a folyamat, azt gondolja, hogy:

Reális lehetőséget látunk az atomenergia visszatérésére, ezért ajánlatot teszünk az új szövetségi kormánynak.

Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben a biztonságos villamosenergia-ellátás, a versenyképes árú villamos energia és az importtól való függetlenség áll a középpontban. A szakértő véleménye szerint az erőművek felújításának költségei 1 és 3 milliárd euró között mozognak, ami komoly befektetést igényel, de elengedhetetlen a fenntartható és önálló energiaszolgáltatás biztosításához.

A CDU és a CSU célja, hogy lehetőség szerint újra üzembe helyezze a leállított atomerőműveket. Ezzel szemben az SPD határozottan ellenzi az atomerőművek újraindítását.

Az atomenergia kivezetése még az SPD-s Gerhard Schröder kancellársága alatt merült fel, a Bundestag pedig 2002-ben el is fogadta az úgynevezett atomtörvényt. Ebben a reaktorok élettartamát 32 évre határozták meg, betiltották az új atomerőművek építését, kettőt pedig 2003-ban és 2005-ben bezártak.

Az SPD-Zöldek-kormány elképzelései nem maradtak viták nélkül: az egyik leghangosabb kritikusuk éppen Angela Merkel volt. 2000-ben határozottan kijelentette, hogy az atomenergia fokozatos leépítése helytelen irány, és kifejezetten így fogalmazott:

a reaktorok élettartamának meghatározása "a nemzetgazdasági javak megsemmisítést jelenti."

A 2002-es törvény nem fektette le világosan, hogy Németországnak mikorra kellene elérnie az atommentességet. A kormányváltást követően Merkel pedig nem volt túl lelkes az ügy sürgetésével kapcsolatban.

2011. március 11-én a világ szeme a japán Okumára szegeződött. Eddig a kisváros, ahol csupán 11 ezer ember élt, nem volt különösebben ismert, hiszen legfőbb gazdasági motorját az energiaipar adta. A helyi atomerőmű, amely 1971 óta működött, a térség fejlődésének alapját képezte, míg korábban a szénbányászat dominálta a munkaerőpiacot. Az ezt követő katasztrófa után, három hónappal az események után, egy közvélemény-kutatás feltárta a közvélemény érzéseit és véleményét a tragédia következményeiről.

Nyugat-Németországban az atomerőművek megjelenése után jelentős lendületet kaptak az atomellenes zöldmozgalmak, ám a tudományos közvélemény ekkor is megosztott volt az atomenergia kérdésében. Egyesek a technológia megbízhatóságáról és a megfelelő szabályozás mellett történő biztonságos használatáról értekeztek, míg mások az atomhulladék kezelésének komoly kihívásaira figyelmeztettek. Ha pedig a biztonsági előírásokat nem tartják be, az súlyos következményekkel járhat, akár drámai katasztrófák formájában is.

2023. április 15-én Németországban véget ért egy korszak, amikor az utolsó három aktív atomreaktor is leállt. Ezzel az Olaf Scholz vezette szövetségi kormány betartotta azt a több mint húsz éves ígéretét, hogy fokozatosan megszünteti az atomenergiát. Ugyanakkor a döntés mögött feszültségek húzódtak, főként az orosz gázellátás megszüntetése miatt, ami megosztotta a közvéleményt. A világ más részein sokan figyelték, hogy Németország képes lesz-e túllépni az atomenergia nélküli kihívásokon, és elsőként megvalósítani a zöld, megújuló energiákra épülő jövőt, vagy pedig kudarcot vall a kísérlet során.