A monetáris tanács döntése értelmében az alapkamat változatlan maradt - számolt be a Figyelő.
A jegybank döntése a kamatok fenntartásáról nem volt váratlan. Virág Barnabás, az alelnök, az utóbbi időszakban többször is utalt arra, hogy októberben ismét lehetőség nyílik a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetésére.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a legutóbbi ülésén döntött az alapkamat mértékéről, amely továbbra is 6,5 százalékos szinten marad. A kamatfolyosó szélei is változatlanok, az alsó határ, vagyis az egynapos (O/N) betéti kamat 5,75 százalék, míg a felső határ, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,75 százalék. Emlékeztetőül, szeptemberben az MNB 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot, és ennek megfelelően a kamatfolyosó széleit is hasonló mértékben módosította. A tanács a legutóbbi ülésén két alternatívát mérlegelt: a 25 bázispontos kamatcsökkentést és a jelenlegi kamatkondíciók fenntartását.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szakértője kifejtette, hogy a jegybank döntése a kamatok fenntartásáról nem volt váratlan. Rámutatott, hogy Virág Barnabás, a jegybank alelnöke már többször hangsúlyozta az utóbbi időszakban, hogy októberben ismét lehetőség nyílik arra, hogy a jegybank szünetet tartson a kamatcsökkentési ciklusban. Ezenfelül, a kamatvágás feltételeiként megfogalmazott tényezők, valamint a legutóbbi jegybanki gyakorlat is egyértelműen ezt a tendenciát erősítette.
Az inflációs helyzet tekintetében a jegybank viszonylag optimális pozícióban van, hiszen szeptemberben az árnövekedés üteme elérte a kitűzött célját. Ugyanakkor a bázishatások következtében a következő hónapokban kis mértékű gyorsulásra lehet számítani az áremelkedés ütemében, de ennek hatása nem lesz drámai. Decemberre várhatóan 4,5 százalék környékén éri el a csúcsot a mutató, majd ezt követően ismét csökkenésnek indul, és 2025 nyarára várhatóan visszatér a háromszázalékos szinthez. Ez a helyzet lényegében lehetővé tette volna az alapkamat csökkentését is.
Az elemzés szerint a nemzetközi gazdasági helyzet és a pénzpiaci hangulat kedvezőtlen irányba változott szeptember óta. Az Egyesült Államokból érkező makrogazdasági adatok következtében a Federal Reserve-del kapcsolatos kamatvárakozások emelkedtek, míg az Európai Központi Bank, a gyengébb gazdasági aktivitás következtében, októberben ismét csökkentette a kamatokat. Ezen túlmenően a közel-keleti konfliktus eszkalálódása is rontotta a pénzpiaci helyzetet és a befektetők kockázatvállalási kedvét, ami negatívan hatott a feltörekvő piaci devizákra. E két tényező együttes hatásaként a forint az euróval szemben a lélektani 400-as szint fölé gyengült. A jegybank a múltban többször is hangsúlyozta, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri hazánk nemzetközi kockázati megítélését, és ennek romlása - a külső környezetből származó tényezők hatására - ismét a kamatcsökkentések elhalasztását indokolta, akárcsak júliusban.
Előretekintve, novemberben nem valószínű, hogy lehetőség nyílik az irányadó kamatláb csökkentésére. Várakozásaink szerint a Fed a hónap elején újabb lépéseket tesz az alapkamat mérséklése érdekében, azonban a piacok reakciója inkább az amerikai elnökválasztás kimenetelére fog fókuszálni. Bármelyik jelölt győzelme jelentős ingadozásokat okozhat a pénzpiacokon, ami újfent óvatosságra és a kamatok stabilan tartására ösztönözheti a Monetáris Tanácsot. Az idei utolsó ülésen nem számítunk ilyen zavaró tényezőkre, így decemberben várhatóan újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés következhet be. Az alapesetet figyelembe véve úgy véljük, hogy a Magyar Nemzeti Bank jövőre is óvatosan fog eljárni. A Fed esetében is egy fokozatosabb kamatcsökkentési ciklusra lehet számítani, amely a feltörekvő piacok monetáris politikájának mozgásterét is szűkíti. Mindezeket figyelembe véve, szakértői előrejelzések szerint jövő év végére a jegybanki alapkamat öt százalék közelébe csökkenhet.
