Miért hallgat a DK a jelöltjei gyenge teljesítményéről és alkalmatlanságáról?

Más megvilágítást kaphat a kecskeméti DK-s politikus, Várkonyi Zoltán ügye - aki saját állítása szerint lemondott országgyűlésiképviselő-jelöltségéről, pártja ezt utóbb leváltásnak állította be -, ha szemrevételezzük, milyen "erős", "harcra kész" és "eredményes" jelöltjei vannak a Dobrev Klára vezette pártnak másutt. Például Békéscsabán és Gyulán.

Az országos hírportálok is tudósítottak arról, hogy Várkonyi Zoltán, a Demokratikus Koalíció kecskeméti politikusa, hétfőn bejelentette Facebook-oldalán: bár tavaly decemberben elfogadta a felkérést, hogy a DK jelöltjeként részt vegyen a 2026-os országgyűlési választásokon Bács-Kiskun megye 1. számú választókerületében, most "nehéz, de felelősségteljes döntést" hozott. Hosszas mérlegelés után úgy döntött, visszalép a jelöltségtől. Az indoka szerint "a tét túl nagy ahhoz, hogy bármilyen módon gyengítsük a kormányváltás esélyeit. Nem állhatok a változás útjában, és nem lehetek az, aki a szavazatok megosztásával véletlenül is segíti azt a kormányt, amely ellen egész életemben harcoltam" - fogalmazott. A DK sajtóirodája viszont a Telex megkeresésére azt válaszolta, hogy már az előző héten értesítették Várkonyit arról, hogy "gyenge teljesítménye és alkalmatlansága miatt nem lehet a továbbiakban a DK képviselőjelöltje", és "a jövőben nem számítunk rá jelöltként, új jelölt állítására teszünk javaslatot a DK Elnökségének".

Néhány adalékot érdemes hozzátenni a fentiekhez. A legutóbbi, tavaly nyári önkormányzati választáson Várkonyi nem feltétlenül alkalmatlanságáról és gyenge teljesítényéről tett tanúbizonyságot, mert saját választókörzetében a második helyen végzett, ami az akkori erőviszonyokat, a Fidesz-KDNP kecskeméti beágyazottságát és addigi eredményeit figyelembe véve nem rossz A DK azt is közölte egyébként, hogy az ország 106 egyéni választókerületéből már 90-ben van jelöltjük. Nézzük szét közöttük, és menjünk át Békés megyébe, a békéscsabai és a gyulai választókerületbe, ahol már garantáltan van a Dobrev Klára vezette formációnak parlamenti képviselőjelöltje a jövő tavaszi választásra!

Az olvasó dolga, hogy megítélje, mennyire erősek és harcedzettek a jelöltek, valamint hogy az eddigi teljesítményük alapján mennyire méltók a bizalomra. Azonban nem árt néhány fontos megjegyzést tenni Fülöp Zoltánról, a békéscsabai, és Molnár Gáborról, a gyulai választókerület DK-s képviselőjelöltjeiről, akik láthatóan készülnek a következő évi választásokra. Érdemes figyelembe venni, hogy az ő politikai pályafutásuk során szerzett tapasztalatok és eredmények, valamint a közösség iránti elkötelezettségük jelentős szerepet játszhat a választók döntésében.

Még jóval Magyar Péter színre lépése előtt, pontosabban két évvel ezelőtt, a Békés megyei választókerületek DK-s elnökei fellázadtak Fülöp Zoltán akkori területi pártigazgató ellen. Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy sem ők, sem a tagság döntő többsége nem tudott, és nem is akart együttműködni vele. Ennek következtében a Gyurcsány Ferenc vezette párt, amely akkoriban a legerősebb ellenzéki formációként határozta meg magát, gyakorlatilag cselekvésképtelenné vált a helyi színtéren. Az árnyékkormányos időszakáról is említést tettünk 2023 őszén, tükrözve a helyzet súlyosságát.

A DK gyengülése egyre inkább nyilvánvalóvá vált, amit jól mutat a békéscsabai választókerületi elnök, Fülöp Zoltán nemrégiben elért eredménye is. A tavalyi önkormányzati választáson a belvárosi körzetben csupán a negyedik helyet tudta megszerezni, megelőzve őt a Patrióta Egyesület, a Hajrá Békéscsaba Egyesület és a Fidesz-KDNP jelöltje is. A kormánypárti aspiráns ráadásul több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint Fülöp, akire mindössze kétszáz körüli szavazó voksolt. Érdemes megjegyezni, hogy Fülöp korábban a Fidesz és a Fodor Gábor vezette Magyar Liberális Párt színeiben is politizált.

Legalább ennyire érdekes a helyzet Gyulán, ahol a jövő évi választásra nem talált helyi jelöltet a DK: a Szeghalmon élő és a választókerület központjában tökéletesen ismeretlen Molnár Gábort indítja a békés megyei fürdővárosban. S hogy mit bizonyított eddig Molnár? Tavaly tavasszal megírtuk, hogy a Demokratikus Koalíció gyakorlatilag helyi jelölt nélkül próbált indulni az önkormányzati választáson Gyulán. Polgármesterjelöltet nem tudtak állítani, s nem is mindegyik önkormányzati választókerületben volt jelöltjük, s közülük is csak egy volt gyulai. Így nézett ki a Viharsarok második legnépesebb városában a legbeágyazottabb ellenzéki párt.

Aztán bekövetkezett az, amire sokan nem számítottak, ám ha az előzményeket nézzük, mégsem volt váratlan. Gyulán a DK helyi jelöltjei, akik nem igazán képviselték a város érdekeit, képtelenek voltak összegyűjteni a szükséges 25-30 ajánló aláírást, így nem tudták hivatalosan bejelenteni a jelöltségüket. Ennek következtében a közel 30 ezer lakosú városban az ellenzéki párt aspiránsai nélkül zajlott le az önkormányzati választás. E rendkívüli és elkeserítő bukás után Molnár Gábor továbbra is a DK választókerületi elnökeként maradt a posztján, ami felveti a kérdést, milyen esélyei lehetnek a 2026-os választásokon. Ezt valószínűleg a DK-központ néhány vezetője is jól tudja. Sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi gyenge egyéni jelöltek nem lesznek képesek jelentős szavazatokat hozni az ellenzéki párt számára.