Mennyire elengedhetetlen az agyunk szerepe a túlélés szempontjából? - Üdvözlet Magyarország!
Azt a mítoszt, hogy az emberek csak az agyuk 10%-át használják, valószínűleg már hallottad. Azonban ez a kijelentés teljesen téves. Az emberek az agyuk nagy részét használják, és mindennap. Azonban azok számára, akik túléltek stroke-ot, agysérülést vagy agyi műtétet, a helyzet már sokkal bonyolultabbá válik. Egyes esetek azt sugallják, hogy nem szükséges az agyunk teljes működése ahhoz, hogy életben maradjunk, vagy normálisan funkcionáljunk.
A neurológusok még mindig kutatják, hogy pontosan mennyi agyra van szükségünk ahhoz, hogy életben maradjunk. Az igazság valószínűleg nem fekete-fehér. Hogy egy személy hogyan alkalmazkodik egy agyi sérüléshez, vagy hogyan képes élni agyának egy részének hiányával, az számos tényezőtől függ, mint például az érintett agyterület, a sérülés oka, valamint az életkor. Azonban sok esetben megdöbbentő, hogy mennyire képesek az emberek élni anélkül, hogy az agyuk teljes funkcionálisan jelen lenne -- írja a Live Science.
Vegyük például EG esetét, egy nőt, akit a magánélete védelme érdekében inkább csak az kezdőbetűkkel említenek. EG egy szakszerű orvosi vizsgálat során tudta meg, hogy teljesen hiányzik a bal oldali temporális lebenye, ami a fülhöz közel helyezkedik el, és a hallás, memória, valamint a nyelvfeldolgozásért felelős agyi terület. Az orvosok úgy vélik, hogy a rendellenesség egy ciszta következménye, amely gyerekkorában alakult ki.
Annak ellenére, hogy egy jelentős agyi terület hiányzott, EG élete teljesen szokványosan zajlott. A bal temporális lebeny, amely a nyelvfeldolgozás kulcsszereplője, nem befolyásolta hátrányosan a képességeit; ő ugyanis képes volt zökkenőmentesen olvasni, szókincse pedig a szokásosnál gazdagabb volt. Emellett második nyelvként oroszul is beszélt, ami még inkább kiemelte különleges képességeit.
Evelina Fedorenko, a Massachusetts Institute of Technology agyi és kognitív tudományok professzora érdekes felfedezést tett: EG agya rendkívüli módon képes volt átalakulni és kompenzálni az elveszett területet. Míg a legtöbb ember esetében a nyelvfeldolgozási feladatok a bal temporális lebeny működéséhez kapcsolódnak, EG esetében ez a folyamat a jobb agyféltekén zajlott.
Az agy hihetetlenül alkalmazkodóképes szerv, amely néha még a legextrémebb körülmények között is képes fenntartani a működését. Egyes egyének akár fél agy nélkül is képesek életben maradni, ami lenyűgöző példája az emberi test rugalmasságának. Dr. William Bingaman, a Cleveland Klinikán tevékenykedő idegsebész, több mint 500 olyan műtétet végzett el, ahol az agy egyik féltekéjét távolították el. Ezek a beavatkozások általában súlyos epilepsziás esetekben kerülnek alkalmazásra, amikor más terápiák nem bizonyulnak hatékonynak.
A műtét során az orvosok gondosan elválasztják az idegsejteket, amelyek összekapcsolják az agy két féltekéjét, ezzel leállítva az egyik oldal működését. Az eltávolított félteke megmarad, mivel annak kivétele jelentős kockázatokkal járna. A betegek gyakran hosszú rehabilitációs folyamaton mennek keresztül, amely lehetővé teszi számukra, hogy fokozatosan visszanyerjék elveszített funkcióikat.
Bár az agy különböző részei képesek alkalmazkodni a sérülésekhez, vannak olyan kulcsfontosságú területek, amelyeket nem lehet eltávolítani. Ilyenek az agytörzs, a thalamus és a bazális ganglionok, melyek az agy mélyebb rétegeiben helyezkednek el. Ezek a struktúrák alapvető életfunkciókat irányítanak, mint például a légzés, a szívverés, a mozgáskoordináció és az érzékelés. E területek eltávolítása gyakorlatilag lehetetlenné tenné az élet fenntartását.
Az agytörzsi stroke-ok szinte mindig végzetes következményekkel járnak, és azok az emberek, akik sikeresen felépülnek az ilyen jellegű sérülésekből, gyakran a külső agyi rétegek (kortex) sérülései után mutatnak jobb regenerálódási képességet. Az életkor szintén jelentős tényező a felépülés folyamatában: a fiatalabb egyének általában hatékonyabban képesek helyreállni.
A kisagy, vagyis a cerebellum sérülései komoly kihívásokat jelenthetnek, mivel ez a terület kulcsszerepet játszik a mozgás, egyensúly és koordináció irányításában. Különösen a gyermekeknél a következmények drámaian megnyilvánulhatnak, és hosszú távú hatásokat gyakorolhatnak a fejlődésükre.
Bár a cerebellum nélkül élő emberek ritkák, előfordultak olyan esetek is, ahol valaki úgy nőtt fel, hogy nem is tudott arról, hogy nem rendelkezik cerebellummal. Egy nő például a húszas évei közepére jött rá, hogy nem született kisaggyal, de problémái voltak a beszéddel és a mozgással.
Fedorenko véleménye szerint a jövőben elengedhetetlen, hogy szélesebb körű ismeretekkel rendelkezzünk azokról az agyformákról, amelyek markánsan eltérnek a megszokottól, ugyanakkor mégis képesek megőrizni az emberi kognitív funkciókat.
Mindezek fényében az agyunk lenyűgöző alkalmazkodóképessége arra enged következtetni, hogy valójában sokkal nagyobb potenciállal rendelkezünk, mint ahogy azt valaha is elképzeltük. Az agy folyamatosan képes átalakulni és pótolni a hiányzó elemeket, lehetővé téve, hogy az emberek teljes életet éljenek, még akkor is, ha bizonyos részeik nem működnek optimálisan. Ugyanakkor vannak olyan kulcsfontosságú struktúrák, mint az agytörzs és a kisagy, amelyek nélkülözhetetlenek a túléléshez, hiszen ezek a funkciók alapját képezik.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
