Megnyitotta kapuit Nizzában az ENSZ harmadik óceáni konferenciája, ahol a világ vezetői és szakértői gyűltek össze, hogy közösen keressenek megoldásokat az óceánok védelmére és fenntartható használatára. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a ten

A Földközi-tenger gyönyörű partján elhelyezkedő francia város immár több mint hatvan ország vezetőjét fogadja, akik közül sokan a Csendes-óceán és Latin-Amerika távoli országaiból érkeztek. Az ENSZ ötnapos konferenciáján a céljuk nem más, mint a felmelegedett, szennyezett és túlhalászott óceánok védelme, ezzel is hangsúlyozva a globális együttműködés fontosságát.

"Az első lépés a multilateralizmus irányába" - hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök nyitóbeszédében. "A mélységet nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, ahogyan Grönland sem állhat eladásra, és ugyanígy az Antarktisz vagy a nyílt tengerek sem."

- hangsúlyozta, burkoltan bírálva Donald Trump amerikai elnök terjeszkedési ambícióit. A francia elnök június 15-én hivatalos látogatásra indul Grönlandra. Macron, aki megerősítette a tengerfenék bányászatára vonatkozó moratórium iránti felhívását, António Guterres ENSZ-főtitkárral közösen a nemzetközi jog tiszteletben tartására hívta fel a figyelmet.

"A mélytengerek sosem lehetnek a vadnyugat színhelye."

Guterres azt nyilatkozta, hogy az amerikai elnök azon szándéka, miszerint egyoldalúan megkezdi a nikkel és más tengeralatti természeti kincsek kitermelését a Csendes-óceán nemzetközi vizein, komoly aggodalomra ad okot. "Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy az óceánok esetében is egyoldalúság fenyegeti a stabilitást. Nem engedhetjük, hogy a tengerekkel olyan sorsra jussanak, mint amit a nemzetközi kereskedelem már elszenvedett" - emelte ki Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke. Lula sürgette a Nemzetközi Tengerfenék-hatóságot, hogy határozott lépéseket tegyen a kritikus fémekért folytatott "rablóverseny" megfékezése érdekében.

A csúcstalálkozó egyik kiemelkedő témája a Nyílt Tengerek Védelméről Szóló Egyezmény, amelynek kapcsán a francia elnök határozottan kijelentette, hogy az "meg fog valósulni". Eddig ötven ország jelezte, hogy támogatja a ratifikációt, és tizenöt állam már hivatalosan is elkötelezte magát a csatlakozás mellett. A francia elnöki hivatal azt is nyilatkozta, hogy az egyezmény várhatóan az év végéig életbe léphet, azonban a csatlakozó országok névsorát nem hozták nyilvánosságra. A megállapodás célja a nemzetközi vizek, azaz a partoktól számított 200 tengeri mérföldön (370 kilométeren) túli tengeri élővilág védelmének fokozása. Az ENSZ által 2023-ban aláírt megállapodás a hatvanadik ratifikációt követően 120 nappal léphet hatályba.

Franciaország abban bízott, hogy Nizzában sikerül elérni a hatvan ratifikációt, de ez a cél végül nem teljesült. A csúcstalálkozón számos ország arra törekedett, hogy új védett tengeri területek létrehozását kezdeményezze, illetve hogy bizonyos halászati módszereket, mint például a fenékvonóhálós halászatot, betiltsák.