Európában felbukkant a majomhimlő új, veszélyes variánsa, amely aggodalmat keltett a szakemberek körében. Fontos, hogy tisztában legyünk a klád 1 és klád 2 jellemzőivel és különbségeivel. A klád 1 a betegség korábbi, ismertebb formáját képviseli, míg a

Melyik magyar település nem a Tisza folyó partján helyezkedik el? Itt egy 7 kérdéses földrajzi teszt, ami sokakat meglephet!

A majomhimlőt, vagy más néven MPoxot, először 1958-ban fedezték fel laboratóriumi majmok között, ami meghatározza a betegség nevét - erről korábban már részletesen beszéltünk. Az első emberi esetet 1970-ben dokumentálták a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. A vírus genetikai struktúrája két fő kládra oszlik: az 1-es és a 2-es kládra. Az 1-es klád, amely eddig főként a közép-afrikai térségben jelent meg, súlyosabb lefolyású megbetegedéseket okozhat, és bizonyos esetekben a halálozási arány akár 10%-ra is emelkedhet. Ezzel szemben a 2-es klád általában enyhébb tünetekkel és alacsonyabb kockázattal jár.

2022-ben a 2-es klád számos európai országban megjelent, és markáns terjedésnek indult a kontinensen. A legfrissebb adatok szerint az Egyesült Királyságban tavaly 9, idén pedig már 4 fertőzést regisztráltak, míg Németországban és Franciaországban is megerősítették a majomhimlővel kapcsolatos eseteket. 2023 novemberében a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy új, az 1b kládba tartozó mpox-(majomhimlő-)variánst észleltek. A vírus gyors terjedése miatt a szakértők már aktívan dolgoznak a megfékezésén.

Az aggodalom fokozódik, mivel 2024 augusztusában Svédországban azonosították az első európai esetet az 1-es kládból, majd ezt követően Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is megjelentek súlyosabb lefolyású fertőzések, melyek az 1-es klád jelenlétére utalnak. Noha a megbetegedések 80%-át 2022 január óta Afrikából jelentették, a statisztikai adatok szerint az európai régióból érkezett az utóbbi hónapban a legtöbb megbetegedés.

A majomhimlő tünetei között találunk olyan megnyilvánulásokat, mint a magas láz, fejfájás, izomfájdalom, valamint a megnagyobbodott nyirokcsomók. Ezen felül a bőrön megjelenő kiütések is jellemzőek. A kiütések kezdetben az arcon tűnnek fel, majd fokozatosan elterjednek a test többi részére, végül hólyagokká alakulnak, amelyek pörkösödnek és leválnak. A betegség általában 2-4 hétig tart, és szoros testi érintkezés, testnedvek vagy fertőzött tárgyak révén terjed. Különösen kockázatos a majomhimlővel fertőzött egyénekre nézve - kattints ide a további információkért.

Magyarországon az első hivatalos majomhimlőesetet 2022 júliusában regisztrálták, azóta pedig összesen tíz fertőzésről érkezett jelentés. Az egészségügyi hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, és minden szükséges lépést megtesznek a járvány további terjedésének megfékezése érdekében.

A védekezésben a fekete himlő elleni védőoltások nyújtanak bizonyos fokú keresztimmunitást a majomhimlő ellen. Ezen oltóanyagok között szerepel az USA-ban az élő, de szaporodásra képtelen módosított ankara vaccinia vírus, azaz MVA-alapú Jynneos vakcina - Európában Imvanex néven is ismert -, valamint a replikatív, élővírus-alapú ACAM2000. Alkalmazásuk országonként eltérő lehet.

A vírus terjedésének megfékezése érdekében elengedhetetlen a higiéniai szabályok betartása, a szoros testi érintkezés kerülése, valamint a gyanús tünetek azonnali jelentése az illetékes egészségügyi szerveknek.

A klád 1 európai megjelenése jelentős kihívást ró a közegészségügyre, mivel a súlyosabb lefolyású fertőzések fokozott odafigyelést és hatékony intézkedéseket követelnek meg.