Máté-Tóth András kifejti, hogy Ferenc pápa egy olyan irányvonalat jelölt ki az egyház számára, amely hosszú távon is jelentős hatással bír majd.

A hétfőn elhunyt Ferec pápa örökségét, végrendeletét és lehetséges utódját érintette Máté-Tóth András teológus és vallástudós az InfoRádióban. Máté-Tóth, aki a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének alapítója, mélyrehatóan elemezte a pápa hagyatékát és annak hatását a jövőre nézve.

"Szinte azonnal, alig másnap a pápai szolgálatának megkezdése után, meglepő módon megmutatta döntéseivel, hogy miközben a pápaság évezredekre visszanyúló, kiemelkedő rangját fontosnak tartja, ő maga egy szerény életvitelű pápa szeretne lenni" - nyilatkozta a hétfőn elhunyt Ferenc pápa örökségéről Máté-Tóth András. Példaként hozta fel, hogy nem költözött be a fényűzően díszített pápai rezidenciába, hanem a Szent Márta Házban, a bíborosok ideiglenes szállásán élt, mindig fekete, kopott cipőben járkált, és egy egyszerű autót használt a közlekedéshez.

A Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének alapítója kiemelte Ferenc pápa munkásságából a szegénység gyakorlatát, az egyházon belüli és a világi irgalom kultúrájának a megerősítését és képviseletét. A vallástudós szerint ez a pápa származásából is fakad, mert olyan helyről jött, Latin-Amerikából, Argentínából, ahol nagyon jól ismert a nyomor, és egy olyan latin-amerikai katolikus kultúrából jött, ahol erre a nyomorra az egyházi jelenlét megpróbált nagyon érdemi választ adni. A teológus úgy látja, hogy a világ katolicitásának a súlypontja áttevődött Európából a déli féltekére, és a pápa ezt a "koordinátarendszert" jelenítette meg a szolgálatában.

Máté-Tóth András véleménye szerint Ferenc pápa három jelentős örökséggel gazdagította az egyházat. Az első ezek közül egy belső reformfolyamat, amelyet következetesen irányított, ám még számos feladat vár megoldásra. "Az összes intézkedésének lényege, hogy a Vatikán intézményei karcsúbbak, célzottabbak, szorgalmasabbak, tisztességesebbek és átláthatóbbak legyenek" – fejtette ki a szakértő. A második örökség, hogy a pápa folyamatosan hangsúlyozta az emberi felelősséget a természettel és a világban zajló konfliktusokkal kapcsolatban. Tiszteletteljesen kell viszonyulnunk Szent Ferenc örökségéhez, a természeti környezethez, és korlátoznunk kell magunkat a fogyasztás kultúrájában. "Tiltakozott az eldobható kultúra ellen, amely arra sarkallja az embereket, hogy mindent, még embertársaikat is, egyszer használatos módon kezeljenek" – tette hozzá a vallástudós. Ám a legfontosabbnak azt a szinódust tartja, amelyet Ferenc pápa hívott életre, és amely szerinte messze túl fog mutatni a pápa idején.

"Ez az a terület, ahol a katolikus egyház a pápa nyomdokait követve halad előre a következő évtizedekben, szinte függetlenül attól, hogy ki lép a Szent Péter trónjára. Ennek a szinódusnak olyan jelentősége van, mint amilyen a második vatikáni zsinaté volt."

Máté-Tóth András így fogalmazott: "Tedd egyedivé a szövegedet!"

Arról is beszélt, hogy a Ferenc rendelkezett a temetésének a formájáról, és jelentősen egyszerűsítette a szertartást, mert at volt a kívánsága, hogy ne a Szent Péter-bazilikába helyezzék el, hanem a számára nagyon kedves Santa Maria Maggioréban. "A lehető legegyszerűbb liturgiát kérte és a lehető legegyszerűbb koporsó, a sírhelyre pedig ne legyen más írva, mint az, hogy Franciscus" - mondta.

A pápát a hétvégén végső nyugalomra helyezik, majd megkezdődik a pápaválasztó konklávé ülése, ahol várhatóan két-három héten belül új vezetőt választanak a katolikus egyház élére. Máté-Tóth András teológus óvatosan nyilatkozott a lehetséges utódokról, leszögezve, hogy ő nem bukméker, de úgy véli, hogy a bíborosok többsége, akik közül 135-ből 105-öt a most elhunyt pápa nevezett ki, valószínűleg olyan pápát fog választani, aki folytatja Ferenc pápa által megkezdett irányvonalat. Emlékeztetett arra is, hogy 2013-ban hatalmas meglepetést okozott, amikor XVI. Benedek pápa utódja nem európai lett.

most hasonló szenzáció lehetne, ha ázsiai vagy afrikai lenne az új pápa.

"A katolikus egyháznak rendkívül sok kiváló bíborosa van, így az atyák számára nem lesz könnyű dolguk a választás során" - fogalmazott a tudós, hangsúlyozva, hogy a pápaválasztás folyamata, a konklávé, elsősorban egy vallási esemény. A bíborosok elsődleges feladata az imádság, amely során nem politikai számítások, lobbitevékenységek vagy titkos szövetségek befolyásolják őket, hanem mély meditációval igyekeznek megérteni a katolikus egyház jelenlegi állapotát, és ennek fényében hozzák meg döntéseiket.