Létezik a nagy Ő? Juhász Anna és Kozma-Vízkeleti Dániel ebben a héten a Párban című műsor legfrissebb adásában próbálják megfejteni ezt a rejtélyes kérdést.
A nagy Ő és az igazi társ megtalálása sokak számára folyamatos kihívást jelent. Az ideális partner felkutatása manapság különösen bonyolult feladatnak tűnik. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a Neshama TV „Párban” című műsora is. Hidas Judit vendégei között ott volt Juhász Anna irodalmár, valamint Kozma-Vízkeleti Dániel pszichoterapeuta, akik mélyebb betekintést nyújtottak a kapcsolatok világába.
Miért tűnik manapság olyan nehéznek megtalálni azt a különleges embert, akivel nemcsak a közös célokért küzdhetünk, hanem akivel valóban megélhetjük az életet "amíg a halál el nem választ"? A Neshama TV Párban című műsorának legújabb epizódjában Hidas Judit író-műsorvezető Juhász Anna irodalmárral és Kozma-Vízkeleti Dániel pszichoterapeutával folytatott szívhez szóló beszélgetés során feltárják, hogyan választunk párt a 21. század forgatagában, mi az elfogadás valódi kihívása, és vajon létezik-e a mindenki által vágyott "nagy Ő".
A beszélgetés nyitányaként rögtön egy mélyen gyökerező dilemmát tárgyaltak: régen a család választott párt, ma viszont minden az érzelmekről szól.
"Ma azzal szeretnénk megosztani az életünket, akit igazán szeretünk, míg korábban azt az embert választottuk, akivel együtt voltunk."
Kozma-Vízkeleti Dániel szavaival élve: "Tedd egyedivé a saját történeted!" Juhász Anna Anna Karenina klasszikusán keresztül világított rá arra, milyen az, amikor valaki egy "vágyölő házasságban" botorkál, majd hirtelen egy szenvedélyes szerelem tüzébe ugrik, amely végül csak hamuvá válik. "A XXI. században is folyamatosan újra és újra átéljük ezt a dilemmát, csupán más eszközökkel és formákban."
A szakember szerint a párválasztás valójában nem egy racionális döntés, hanem egy erőteljes, gyakran öntudatlan intuíció. "Mint amikor meglátunk egy táskát: kell, és kész. Aztán jön a kérdés: hogyan csiszolódunk össze?" A hosszú távú kapcsolatok kulcsa szerinte nem az azonos zeneízlés vagy iskolai végzettség, hanem a "szándék": hajlandó vagyok-e erőfeszítést tenni a kapcsolatért, nem a másikért, hanem értünk?
Juhász Anna egy figyelemre méltó személyes élményt osztott meg:
Olyan kapcsolatban voltam, ahol a férfi sosem volt hajlandó részt venni a rendezvényeimen. Úgy tűnt, hogy zavarja, amikor a színpadon állok.
Elmondása szerint hosszú időn át nem bukkant rá arra a társra, aki hajlandó lett volna elfogadni őt „izzásában” – amint ő fogalmaz. „A mostani kapcsolatom különbözik az előzőektől, mert valóban érdeklődik irántam. Olyannyira, hogy még az apukámat is megismerte – aki már nem él –, mivel filmet szeretett volna forgatni róla.”
Kozma-Vízkeleti Dániel ugyanezt a gondolatot hangsúlyozta: "Nem biztos, hogy az a nagy ő, akit elsőre elképzelünk. Lehet, hogy csak egy közepes ő, de attól válik értékessé, hogy közösen építünk valamit."
A szerelem mulandó, de a kapcsolat döntés kérdése. "Sokszor nem is tudatosan hozzuk meg a döntést" - állítja a pszichológus. "Elég az, ha úgy csinálunk, mintha nem döntöttünk volna, de már az is döntés." Az elköteleződés nem egy nagy, romantikus gesztus, hanem sok apró szándék, amivel újra és újra a másik felé fordulunk.
A műsor zárására egy különösen éles és provokatív kérdés került a középpontba: ki is hozza meg a végső döntést? Kozma-Vízkeleti Dániel véleménye szerint a hagyományos nemi szerepek alapján a férfiak lépnek, de a női fél hozza el a végső döntést. Ezzel szemben Juhász Anna saját tapasztalatai alapján éppen az ellenkezőjét állítja: "Bármit megtehetsz nőként, de ha a férfi nem mutat érdeklődést, akkor nem fog létrejönni a kapcsolat." Anna szerint sok nő napjainkban éppen emiatt szenved, hiszen hiába a bátorság és a nyitottság, ha a férfiak nem adnak visszajelzést.
Ez a kettősség elvezetett ahhoz a felismeréshez, hogy a régi szereposztások mára már elavultnak számítanak. Az egyenrangúság, az önismeret, az érzelmi intelligencia és a felelősségvállalás kulcsszerepet játszanak a modern kapcsolatokban. Kozma-Vízkeleti szavaival élve: "A kapcsolatot a kölcsönösség legitimálja. Mindkét félnek lehetősége és felelőssége van a kezdeményezésre és az elköteleződésre."
A beszélgetésünk során többször is említést nyert az elfogadás fogalma, amely a párkapcsolatokban talán a leggyakrabban hangsúlyozott, ugyanakkor a legnehezebben megvalósítható elem.
"Mindenki elfogadónak tartja magát, amíg a másik pontosan úgy gondolkodik, mint ő"
- Jegyezte meg ironikus mosollyal Juhász Anna.
A valódi elfogadás nem csupán a felszínen zajlik, hanem egy mélyebb, közös térben találkozik: "Képesek vagyunk-e egymásra figyelni? Megvan-e az a közös aura, amely összeköt minket?" - tette fel a kérdést.
A mese ott zárul, hogy "boldogan éltek, míg meg nem haltak". De mi következik ezután? A válasz: a munka. Hosszú távú együttműködés, közös építkezés, fájdalmak elengedése és közös nevetés. A boldogság nem a varázslatos aranylabda felfedezésében rejlik, hanem annak megőrzésében, újra és újra. A párkapcsolatok nem a "nagy Ő"-n múlnak, hanem a "nagy MI"-n. Nem az a lényeg, hogy valaki tökéletesen illeszkedjen hozzánk, hanem hogy hajlandó legyen velünk együtt formálódni, együtt fejlődni, és közösen hinni abban, hogy minden nehézség leküzdhető. Az igazi kapcsolat abban a közös utazásban rejlik, ahol a kihívások nem akadályok, hanem lehetőségek a növekedésre.
Fedezd fel a Neshama TV izgalmas műsorait az alábbi csatornákon! Ne maradj le, kövess minket, és légy részese a közösségünknek!
