A PSD egy új törvénytervezetet készít elő, amely a közigazgatási rendszer átszervezését célozza meg. Az elképzelés célja, hogy hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az állami intézmények működését, valamint javítsa a polgárok szolgáltatásokhoz való hozzáféré
Marcel Ciolacu PSD-elnök hétfőn kijelentette, azt szeretné, ha a februárban kezdődő parlamenti ülésszak alatt elkészülne a Románia közigazgatási-területi átszervezéséről szóló törvénytervezet, amelynek kidolgozására egy párttagokból álló csoportot hoztak létre.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Marcel Ciolacu azt szeretné, ha a februárban kezdődő ülésszakban a parlament megvitatná a Románia közigazgatási-területi átszervezéséről szóló törvénytervezetet, írja az Agerpres. A PSD székházánál nyilatkozó kormányfő a sajtónak hétfőn elmondta, hogy a pártban létrehoztak egy munkacsoportot a jogszabály kidolgozására.
A PSD szóvivője, Lucian Romașcanu legutóbbi nyilatkozata szerint a párt országos politikai tanácsa a hétfő reggeli ülésén döntött a munkacsoport felállításáról. Romașcanu emlékeztetett, hogy a közigazgatási-területi átszervezés régóta esedékes ígéret a politikai elit részéről, amely szorosan összefonódik az ország reformjának célkitűzéseivel. "Ezzel a lépéssel hatékonyabbá tehetjük a helyi közigazgatást, ami elkerülhetetlenül a helyi hatóságok kiadásainak mérséklődéséhez vezet" - fejtette ki. Kiemelte, hogy az átszervezés számos területet érint, beleértve az oktatást, az egészségügyet és az infrastruktúrát. Aláhúzta, hogy az átszervezés célja nem a települések felszámolása, hanem azok integrálása és egyesítése.
A közigazgatási-területi átszervezés már évek óta éles viták kereszttüzében áll. Az utóbbi tervezet, amely a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nevéhez fűződik, decemberben az RMDSZ kérésére visszavonásra került, miután az USR korábban már benyújtotta azt. Az elképzelés lényege, hogy a megyék fejlesztési régiónként egyesüljenek, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 41 megye helyett csupán 7 maradt volna. Bukarest esetében pedig a város hat kerületi önkormányzati képviselőtestülete megszűnt volna, és a főváros irányítása egyetlen főpolgármesteri hivatal és közgyűlés alá került volna. Az USR koncepciója szerint a városi rangot nem kaphatták volna meg a 20 ezer lakosnál kisebb települések, míg a községek (amelyek több faluból állnak) minimum 3000 lakosból állhattak volna.
A tervezett átalakítások alapján a magyar többségű települések közül városi rangját Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Nagykároly, Szalonta, Margitta, Szováta, Kovászna, Székelykeresztúr, Barót, Szentegyháza, Szilágycseh, Nyárádszereda, Székelyhíd, Erdőszentgyörgy, Borszék és Tusnádfürdő is elveszítette volna. A javaslat célja az volt, hogy a helyben maradó adóbevételek növelésével ösztönözze a kisebb településeket az önkéntes egyesülésre. A települések fúzióját helyi népszavazások keretében kívánták eldönteni, így a lakosság aktívan részt vehetett volna a folyamatban.
Az RMDSZ korábbi megnyilatkozásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az USR újból elővette a Băsescu által javasolt közigazgatási reformtervezetet, amelyet a parlament elé terjesztett. A szervezet kritikával illette a javaslatot, amely véleményük szerint több, Romániát és a magyar közösséget hátrányosan érintő rendelkezést tartalmazott. Emellett aggasztónak találták, hogy a tervezet végrehajtása következtében a helyi és megyei önkormányzati ügyintézés még távolabb kerülhetne az állampolgároktól.
A közigazgatási-területi egységek számának csökkentése nem csupán elkerülhetetlen, hanem a valóságból is fakadó igény, hiszen a romániai önkormányzatok többsége, pontosabban 10-ből 9, pénzügyi nehézségekkel küzd, sőt, sok esetben csődbe is ment. Az USR álláspontja szerint ennek hátterében az alulméretezett önkormányzatok állnak, amelyek nem képesek hatékonyan működni a jelenlegi struktúrában.
