Környezetvédelmi szakértők figyelmeztetnek: a békési palagázmezőn jelentős mennyiségű metán kerül a légkörbe, ami súlyosan hozzájárul a klímaváltozás folyamatához.

A környezetnek és az emberi egészségnek is árt a békés vármenyei palagázmezőn - részben állami részvétellel - zajló rendszerszintű metánkibocsátás, amely megszegi az Európai Unió metánrendeletét is. Az InfoRádió a Greenpeace képviselőjét kérdezte, várjuk a területen a feltárást végző Corvinus projekt álláspontját is.

A legújabb környezetvédelmi felmérések szerint a Békés vármegyei Palagázmezőn aggasztó mértékű metánkibocsátás zajlik, amely súlyosan veszélyezteti a klímát és az egészséget. A környezetvédők figyelmeztetnek a helyzet súlyosságára, és sürgetik a megfelelő intézkedések meghozatalát.

A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) legújabb kutatásai során rendszerszintű metánkibocsátásokra és rendszeres fáklyázásra derítettek fényt a Békés vármegyében található nyékpusztai gázmezőn. Ez a gyakorlat nem csupán környezeti károkat okoz, hanem az emberi egészségre is veszélyt jelent, továbbá ellentétes lehet az Európai Unió legújabb metánrendeletével - nyilatkozta az InfoRádiónak Mátyás Eszter, a Greenpeace regionális energiakampány-felelőse.

A Magyar Természetvédők Szövetsége már tavaly óta aktívan foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Mátyás Eszter hangsúlyozta: "A Greenpeace és az MTVSZ már többször együtt látogatott el Békés megyébe, különösen Sarkadkeresztúr környékére, ahol a palagázmezőn végeztünk méréseket a metánkibocsátásról. Az elmúlt év óta viszont az EU új metánrendelete értelmében a fáklyázás, ami két helyszínen is folyik a sarkadkeresztúri területen, jogi értelemben már problémásnak minősülhet."

A gázkitermelés folyamata a Corvinus projekt keretein belül vette kezdetét. Az MVM CEEnergy Zrt., amely a magyar állam tulajdonában áll, valamint az amerikai Horizon General Kft. közösen határozták el, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta elindítják a gázkitermelést.

Mátyás Eszter kifejtette, hogy milyen lépések szükségesek az ilyen helyzetek megfelelő kezeléséhez.

A metánszivárgás sajnos az egyik legégetőbb kihívás a klímaválság terén. A metán rendkívül káros anyag, és ha nem sikerül hatékonyan kezelni a kibocsátását, nem lesz esélyünk megfékezni a klímaváltozást. Nem véletlen, hogy több európai országban betiltották a fracking módszert. Ez az eljárás nemcsak hangzavarral jár, hanem a felhasznált vegyi anyagok is beszivároghatnak az ivóvízforrásokba, a talajba, sőt, mezőgazdasági területekre is. Így nemcsak a klímaváltozás szempontjából jelent problémát, hanem a helyi közösségek egészségére is kedvezőtlen hatással van – emelte ki Mátyás Eszter.

A Greenpeace közleményében azt is jelezte, hogy a Világbank friss adatai alapján 2024-ben a Corvinus gázprojekt lett a legpazarlóbb fáklyázási tevékenység Magyarországon. A Nyékpusztán elfáklyázott 36,5 millió köbméter, az összes hazai fáklyázás 62 százaléka volt az energiaszektorban.

Az InfoRádió kíváncsian várja a Corvinus projekt álláspontját a területen végzett feltárás kapcsán, amelyben a magyar államot az Energiaügyi Minisztérium és a Magyar Villamos Művek képviseli.