Július elsején megnyílik a parajdi sós fürdő, amely újra várja a látogatókat, hogy élvezzék a gyógyító sós víz jótékony hatásait.
Legkésőbb július elsején újra megnyit a parajdi sós fürdő, melytől a helyi turizmus fellendülését remélik. A strand vizét - melyet korábban a bányából kapott - a Salrom más termelőegységeiből hozott sóval keverik - közölte Nicolae Soltuz, a bányavállalat befektetési igazgatója szerdán sajtótájékoztatón Parajdon.
A sóbányát felügyelő hatóságok képviselői a helyszínen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozták: Parajd biztonságos, és a strand megnyitásától a turisták visszatérését várják a bányakatasztrófa nyomán vendégek nélkül maradt székelyföldi településre. Nicolae
Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) befektetési igazgatója kifejtette, hogy intenzíven folynak az előkészületek a strand újbóli megnyitásához. A cél az, hogy legkésőbb július elsején, de lehetőség szerint már előbb megnyithassák a látogatók előtt. A medencék eddigi sós víz utánpótlását a sóbányából biztosították, azonban a bányakatasztrófa következtében a magas sótartalmú vizet édesvízzel helyettesítik. Ehhez a Salrom más kitermelési helyein előállított, zsákokban szállított sót kevernek az édesvízhez, hogy elérjék a látogatók által megszokott sótartalmat. Az igazgató említést tett a Korond-patak eltereléséről is, amely a tervek szerint halad, így július elsejére befejeződnek a sürgősségi munkálatok. A régi bányarész esetében kismértékű beomlások történtek, de a bányában lévő vízszint azt jelzi, hogy újabb sótömbök nem omlottak be, így nem várható, hogy jelentős mennyiségű sós víz kerüljön a Kis-Küküllőbe. A bányát elárasztó víz sókoncentrációja már közelíti a maximális telítettséget, elérve a 311 grammot literenként, tehát további sóoldás nem várható. Rámutatott arra is, hogy a patakelterelés során a régi mederben lévő sós víz ökológiai problémákat okozott a Kis-Küküllőn, mivel az a folyóba továbbfolyt. A jelenség figyelemmel kísérésére a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) és a vízügyi hatóság szakemberei nagy teljesítményű szivattyúkkal és tömlőkkel irányítják a vizet a patak felső szakaszából a létesítmény alatti mederbe, ezzel is segítve a helyzet kezelését.
Az igazgató szerint jövő hét elején kell beszerelni azokat a vezetékeket, melyek átvezetik a bánya felett a Korond-patak vizét, hogy ne érintkezzen a földfelszínnel. A kétméteres átmérőjű vezetékeket vasszerkezettel rögzítik majd a hegyoldalhoz. Luci Ervin, a vízügyi hatóság képviselője arról számolt be, hogy a Maroson levonuló sóhullám az Arad megyei Soborsin (Savarsin) községhez közelít, a magas sótartalmú vizet a Hidroelectrica vízi erőműveinek segítségével hígították. Mint mondta, múlt kedd délután óta a Korond-patak vizének sókoncentrációja is csökken. Mivel már nem dolgoznak a veszélyeztetett terület kritikus szakaszán, így a víz sem szennyeződik. A víz sókoncentrációját éjjel-nappal felügyelik, szerdán Parajdon a Korond-patak sótartalma literenként 5 gramm volt, míg a folyó alsóbb szakaszán 2-3 grammot mértek literenként.
Kövér Orsolya, a román fejlesztési minisztérium államtitkára, a bányakatasztrófával foglalkozó tárcaközi bizottság tagja elmondta: jelenleg a sürgősségi beavatkozások zajlanak, de már a hosszú távú terveken is dolgoznak. A sótalanítási megoldásokat elemzik a Kis-Küküllő esetében, és felmérik, hogy miként lehetne mélykutak fúrásával ivóvizet biztosítani a katasztrófa miatt vízellátási gondokkal küzdő Kis-Küküllő menti településeknek. A pénzforrásokat is keresik ehhez, mivel költséges munkálatokról van szó - mondta. Közölte, a Hargita megyei prefektúra naponta tájékoztatja a Maros megyeit az esetleges újabb sóhullámról, a bányánál tervezett beavatkozásokról.
Gabriel Stetco, a gazdasági minisztérium államtitkára kifejtette: három egységük a helyszínen tájékoztatja a parajdi turizmusban érdekelt vállalkozásokat a kormány által nyújtott de minimis támogatásról, ennek igénylési módjáról, hogy minél többen kérvényezni tudják. Aláhúzta: Parajd biztonságos, és többet tud nyújtani turisztikai szempontból annál, amit a sóbánya mélyén tapasztalhattak meg a látogatók.
Májusban újra megáradt a Korond-patak vize, és ezzel a román állami tulajdonú parajdi sóbánya területe is súlyos károkat szenvedett. Az áradás mindössze néhány nap leforgása alatt elborította a bánya minden részét, beleértve a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet, valamint a legújabb fejlesztést, a Telegdy-bányát is.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely évről évre számos látogatót vonz. A bányászok mellett a helyi vendéglátóipar munkatársainak és a környező települések szolgáltatóinak megélhetése is szorosan összefonódik e különleges hely vonzerejével. Az itt eltöltött idő nem csupán a sóbánya felfedezéséről szól, hanem a helyi kultúra és gasztronómia ízletes élményeit is magában foglalja. (MTI)
