A Jókai-kultusz Kecskeméten: Egy történelmi örökség nyomában a 19. századtól napjainkig Kecskemét városa, a magyar kultúra egyik gyöngyszeme, már a 19. században is jelentős szerepet játszott a magyar irodalmi élet alakulásában. Jókai Mór, a korszak kiem
Székelyné Kőrösi Ilona történész, néprajzkutató tart előadást február 17-én, hétfőn 16 órakor a Hírös Agóra Ifjúsági Otthonban. Az előadás témája: a Jókai-kultusz megnyilvánulása és fontos eseményei Kecskeméten.
A Jókai 200 emlékév keretein belül külön figyelmet érdemel Jókai Mór és Kecskemét kapcsolata, amely mélyen gyökerezik a város kulturális életében. Jól tudjuk, hogy Jókai 1842 őszétől 1844 nyaráig a kecskeméti református főiskola diákja volt, ahol a jogi fakultáson tanulmányozta a jog tudományát. A nemzet egyik legjelentősebb írójának iránti tisztelet nem csupán egyoldalú, hiszen Kecskemét városa is aktívan kifejezte elismerését Jókai munkássága iránt, ezzel is gazdagítva a helyi kulturális örökséget.
Az ünnepelt többször is hangsúlyozta, hogy az itt eltöltött idő életre szóló, meghatározó élményt nyújtott számára; itt vált belőle író, sőt, magyar író. Az előadás során szót ejtünk a kecskeméti Jókai kultusz figyelemre méltó eseményeiről, Jókai emlékezetes kecskeméti látogatásairól, valamint az emlékhelyekhez fűződő történetekről, továbbá Jókai felesége, Laborfalvy Róza kecskeméti szerepléseiről is. Katona József alakja szintén fontos szerepet játszott Jókai munkásságában. A Jókai évfordulók kecskeméti eseménysorozatában kiemelkedő tudományos jelentőséggel bírt az 1954-es emlékkiállítás, amely a város kulturális életében maradandó nyomot hagyott.
E szöveg kiegészítéseként szeretném kiemelni, hogy a Jókai 175 (2000) programok felidézése nem csupán a múlt tiszteletére szolgál, hanem a jeles Jókai-kutatók munkásságának megörökítésére is. Ezen események révén emlékezünk meg azokra, akik elmélyült tudományos tevékenységükkel gazdagították Jókai Mór életművének megértését és népszerűsítését.
