Az Európai Unió jogi intézkedések bevezetését mérlegeli a Magyarországon tapasztalható Pride rendezvények betiltása kapcsán.

"Aggódunk a Magyarországon elfogadott törvények miatt, melyek aláássák az LMBTIQ+ jogokat, illetve korlátozzák a békés gyülekezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot" - fogalmaztak a Benelux államok képviselői szerdán egy nyilatkozatban az esélyegyenlőségi miniszterek informális találkozóját követően.

A találkozón részt vevő diplomaták közül többen kifejezték véleményüket az Euronewsnak, miszerint Ausztria, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Írország, Litvánia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Svédország egyöntetűen támogatta azt a nyilatkozatot, amelyben hangsúlyozzák, hogy "az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tisztelete és védelme minden egyén számára, beleértve az LMBTIQ+ közösség tagjait is, elengedhetetlen része az európai közösséghez való tartozásnak. Ez a felelősségünk, és egyben a tagállamok, valamint az európai intézmények kötelessége is" - olvasható a nyilatkozatban.

Franciaország határozottan kifejezte ellenérzését a Pride rendezvények betiltását célzó jogszabállyal szemben, míg Görögország és Ciprus a legutóbbi EU-s eseményekkel kapcsolatban hangot adott kritikájának, de Magyarországot konkrétan nem említették.

A magyar Országgyűlés hétfőn elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amelyet a képviselők gránitszilárdságúként emlegetnek. Ez a jogszabály betiltja azokat a nyilvános eseményeket, amelyek ellentétesek a gyermekvédelmi törvénnyel.

A jogszabályok értelmében a hatóságok arcfelismerő technológiát alkalmazhatnak a nem engedélyezett eseményeken, és a résztvevőket akár 200 ezer forint pénzbírsággal sújthatják. Az alkotmánymódosítás alapján pedig...

Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti szavazás után kifejtette véleményét a jogszabályról, hangsúlyozva, hogy szerinte...

A törvénymódosítás tovább növeli a Brüsszel és Budapest közötti szakadékot, amely már eddig is jelentős feszültségeket okozott.

Az Európai Bizottság megerősítette támogatását az LMBTQ+ közösség számára, és hangsúlyozta, hogy a törvény alapos áttekintése után "szükség esetén" jogi intézkedéseket fog hozni.

A 2021-es gyermekvédelmi törvény (ez a Pride-tilalom alapja) már az Európai Bíróság előtt van, az eljárást a Bizottság 15 tagállammal karöltve indította.