Friss gyümölcsök bukkannak fel a hazai piactereken.

A változó éghajlat újdonsült mezőgazdasági lehetőségeket is teremthet, mint például az olívaolaj-termelés.

Aki a '70-es és '80-as években nőtt fel egy kertes házban, annak szinte természetes volt, hogy a friss gyümölcsért nem a piacra kellett mennie: a kertben szedtük a barackot, cseresznyét és meggyet. Akkoriban, a nyári 30-32 Celsius-fokos "hőség" idején sokan panaszkodtak a melegre. Ma viszont már örömmel fogadjuk, ha csak ilyen hőmérsékletet kell elviselnünk, hiszen manapság gyakran szembesülünk a tikkasztó forrósággal, amikor a hőmérő 40-45 Celsius-fokig is felkúszik. A nyarak már nem csak melegek, hanem valódi próbatételek is a hőségre való felkészülés szempontjából.

2025 márciusát leszámítva a hónapok többsége szárazabbnak bizonyult az átlagos értékekhez képest. Különösen érdekes, hogy június, amely általában a csapadék szempontjából az egyik legdúsabb időszakunk, idén a legszárazabb hónapként és a második legmelegebbként vonult be az 1901 óta végzett mérések történetébe. A Duna-Tisza közén, a Balaton keleti részén és Békés megyében ismételten súlyos aszályt tapasztaltunk, amely komoly károkat okozott a helyi mezőgazdaságban.

A globális felmelegedés és az egyre inkább elhúzódó száraz nyarak hatására a bükk- és tölgyerdők fokozatosan háttérbe szorulnak, helyüket pedig a szárazságtűrő növények veszik át. E változás gyökeresen átalakítja az erdei ökoszisztémákat: az odúlakó madarak, mint például a cinegék és fakopáncsok, élőhelyeik szűkülésével néznek szembe, míg a fán fészkelő fajok visszaszorulnak. Ezzel párhuzamosan a száraz, füves területekhez alkalmazkodott állat- és növényfajok egyre nagyobb teret nyernek, előidézve ezzel a természetes egyensúly felborulását.

A gazdasági átalakulás nem csupán a veszteségekről szól. Az utóbbi évek tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy Magyarországon is sikeresen megteremthetők olyan növényfajták, amelyek eddig kizárólag a mediterrán térségben voltak elterjedtek.

Egyidejűleg nemrégiben beszámoltunk arról is, hogy a klímaváltozás hatására számos őshonos gyümölcs, például a málna és a szeder, fokozatosan eltűnhet. A kajszibarack is egyre inkább veszélybe kerül hazánkban, és szinte minden évben tapasztalható, hogy a fagyok károsítják a virágokat.

A Balaton vidékén és az ország déli tájain folyamatosan újabb és újabb termelők fedezik fel a fügetermesztés rejtelmeit, miközben hazai olívaolajok is feltűntek a boltok polcain. A sárgabarack, őszibarack és kajszi mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a mediterrán gyümölcsök is: a mandula és a gránátalma mellett, néhány bátor gazda még a banántermesztés izgalmas kihívásába is belevágott üvegházakban vagy különösen kedvező mikroklímájú helyszíneken.

Dr. Gyuricza Csaba, agrármérnök és talajtani szakmérnök, a MATE rektora hangsúlyozza, hogy a talajhasználati rendszerünket a megváltozott időjárási viszonyokhoz szükséges alkalmazkodnunk, ha fenntartható magyar mezőgazdaságról szeretnénk beszélni a jövőben.

- A klímaváltozásra tudatos válaszokat kell adni a mezőgazdaságnak. A talaj- és területhasználatban alapvető változtatásokra van szükség: a szántást egyre több esetben fel kellene váltani talajkímélő művelési módokkal, és a vízmegtartást szolgáló technológiákra kell áttérni. Az éves csapadékmennyiség eloszlása ugyanis jelentősen megváltozott: az időjárási szélsőségek miatt sokkal nagyobb az intenzív csapadékhullás aránya, amikor rövid idő alatt esik le nagy mennyiségű csapadék - mondja a szakértő. A témával már komolyabban is foglalkoznak a szakemberek, sőt, a változás már szerepel az idei Nagy Diák Agrárteszt témái között is.

Magyarországon nemrégiben felbukkant két új kullancsfaj, amelyek a Hyalomma nemzetséghez tartoznak, és eddig nem voltak őshonosak a térségben. Ezek a kullancsok az Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és a mediterrán régiókban található meleg, száraz klímához alkalmazkodtak. Egyedi jellegük és potenciális veszélyük abban rejlik, hogy képesek terjeszteni a krími-kongói vérzéses láz vírusát (CCHFV), amely különösen komoly fenyegetést jelent az emberekre nézve. E témáról bővebben a Másfélfok.hu cikkében olvashatunk.

Ez a vírus vérzéses lázat okoz, amelynek a halálozási aránya akár 30% fölé is emelkedhet. Jelenleg nincs ellene sem védőoltás, sem specifikus terápia, csak tüneti kezelést tudnak nyújtani a fertőzötteknek. A betegség gyors lefolyású, és a belső vérzések miatt hamar életveszélyes állapotot idézhet elő. A vírus szerepel a WHO által kiemelten figyelt tíz legveszélyesebb kórokozó listáján, amelyek a jövő járványainak potenciális forrásai lehetnek.