Magyar tudósok egy eddig ismeretlen agyterület felfedezésével bővítették a mentális egészség területén folytatott kutatásokat. Ez a felfedezés új lehetőségeket kínálhat a depresszió kezelésében, potenciálisan forradalmasítva a meglévő terápiás megközelíté

A felfedezés, amelyről a Science című neves tudományos folyóirat is tudósított, új perspektívákat nyithat a szorongás, depresszió és szenvedélybetegségek kezelésében - tájékoztatta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hétfőn az MTI-t.

Agyunk folyamatosan elemzi tapasztalatainkat, hogy meghatározza, vajon azok hasznosak vagy károsak számunkra. Ez a mechanizmus folyamatosan irányítja döntéseinket és segít a legjobb választások megtételében. Amikor veszély fenyeget, ez a rendszer kulcsszerepet játszik a menekülésben, de mindennapi életünk során, például kedvenc kávézóink kiválasztásában is beleszól. Az idegrendszerünk működése mögött egy rendkívül összetett folyamat áll, amelyet számos ősi és fejlettebb agyterület irányít - áll a HUN-REN legfrissebb közleményében.

Az emlősök agyában a laterális habenula (amely egy agykéreg alatti struktúra a köztiagyban) kulcsszerepet játszik az érzelmek feldolgozásában és a motivációs folyamatok irányításában.

A laterális habenula aktivációja negatív érzelmeket generál, míg túlzott aktivitása szorongásos vagy depressziós állapotokhoz vezethet. Ezzel ellentétben, ha a laterális habenula gátlódik, akkor pozitív érzelmeket indukálhat, ami kulcsszerepet játszhat az örömérzet megteremtésében és a hangulatzavarok kezelésében - állapították meg a kutatók.

A HUN-REN KOKI kutatócsoportja, amelynek vezetője Nyiri Gábor, már 2019-ben közreadott egy jelentős tanulmányt a Science folyóiratban. Ebben az egyik legfontosabb agytörzsi serkentő idegsejtpopulációt azonosították, amely a kellemetlen élmények hatására aktiválja a laterális habenulát. Ezen serkentő neuronok aktiválódása pedig negatív élmények és agresszív reakciók kiváltásához vezetett.

A legfrissebb kutatásukban a HUN-REN KOKI csapata, Zichó Krisztián vezetésével és Nyiri Gábor irányítása alatt, felfedezett egy eddig ismeretlen agyi területet, amely a laterális habenulára gyakorol hatást. Ez az újonnan azonosított terület ellentétes működést mutat az eddig ismert agyi struktúrákkal, mivel ez az eddigi legnagyobb, kizárólag gátló funkcióval bíró agyterület a laterális habenula számára. Az agytörzsi magot a helyzete alapján szubventrikuláris tegmentumnak (SVTg) nevezték el, és ennek szerepét különböző idegrendszeri folyamatokban többek között egy svájci és más magyar kutatócsoportokkal együttműködve vizsgálták.

Egy izgalmas kísérlet során a kutatók arra tanították meg a kísérleti egereket, hogy miként tudják önállóan aktiválni saját SVTg sejtjeiket. Ehhez az állatoknak egy apró nyílásba kellett dugniuk az orrukat. A megfigyelések alapján kiderült, hogy az egerek rendkívül élvezték ezt a tevékenységet, és folyamatosan próbálták aktiválni az SVTg sejtjeiket. Ez arra utal, hogy az SVTg működése kellemes érzéseket váltott ki bennük.

Ebből arra következtettek a kutatók, hogy e sejteknek szerepük lehet a kellemes élmények keresésében, de emberben akár az élvezetek túlzott hajszolásában is - írták.

A HUN-REN KOKI kutatói felfedezték, hogy az SVTg aktivitása nem csupán pozitív élmények során fokozódik, hanem a pozitív emlékek felidézésekor is. Ezen kívül az egerek kimondottan élvezték, amikor a kutatók közvetlenül, mesterséges úton stimulálták az SVTg sejtjeiket. Érdekes módon, amikor kihívásokkal teli helyzetekbe kerültek, ez a serkentés szorongáscsökkentő hatással bírt, aminek következtében az egerek bátrabbá váltak, és könnyebben merészkedtek ismeretlen területek felfedezésére – számoltak be a kutatók az eredményekről.

Ezzel szemben az SVTg gátlása az állatoknak rossz élményt és fokozott félelmet okozott, ezért azokat a helyeket, ahol az SVTg gátlását átélték, az állatok mindig elkerülték. Ezek és más kísérletek igazolták, hogy az SVTg egyrészt segíti a jó élmények átélését és a motivációt, másrészt megakadályozza, hogy rossz élmények során az állat túlságosan féljen, esetleg pánikba essen.

A kutatók feltérképezték az SVTg idegsejtjeinek fiziológiai és genetikai jellemzőit is, ami lehetővé tette, hogy megtalálják az SVTg agyterületét a makákó majmok és az emberek agytörzsében is.

Mint a közleményben kiemelték, az SVTg agyterület felfedezése áttörést jelenthet mind az élményeink és döntéshozatalunk megértését célzó kutatásokban, mind pedig a szorongás, depresszió vagy akár a szenvedélybetegségek kezelésére irányuló célzott terápiák fejlesztésében.

A kutatók a Science című elismert tudományos folyóirat január 24-ei kiadásában számoltak be az eredményeikről.