Irány Németország: az adóterhek elértek egy határt, és a dán vásárlók már útnak is indultak!

A dánok körében egy különös vásárlási őrület kezdett terjedni, amely a bevásárlóturizmushoz hasonlítható. Ennek hátterében a kormány szándéka áll, amely az adózási politikája révén próbálja ösztönözni a lakosságot az egészségesebb étkezési szokásokra.
A bevásárlóturizmus már korábban is jelentős volt a dánok és a szomszédos országok, mint Németország és Svédország között, azonban az utóbbi évben tovább emelkedett azoknak a dán állampolgároknak a száma, akik külföldön szerzik be élelmiszereiket. Ezt a trendet a European Supermarket Magazine kiskereskedelmi szakportál közölte, amely a Norstat piackutató ügynökség felméréseire hivatkozik.
Becslések szerint a dánok 64 százaléka vásárolt rendszeresen Németországban 2024-ben, míg az ezt megelőző évben "csak" 58 százalék volt ez az arány.
Svédországba a dánok 36 százaléka kész elutazni, hogy kedvezőbb áron juthasson hozzá bizonyos élelmiszerekhez, mint amik Dániában elérhetők. Ezt a jelenséget a dán kiskereskedők szakszervezete (DSK) komoly aggodalommal figyeli, és megkongatta a vészharangot. A DSK becslései szerint ez a bevásárlóturizmus évente 9 milliárd dán koronát, ami körülbelül 486 milliárd forintnak felel meg, jelent veszteséget a dániai kiskereskedőknek. Ez az összeg alig marad el az Auchan magyarországi áruházainak tavalyi összesített bruttó árbevételétől, amely a Trade Magazin adatai szerint 530 milliárd forintot ért el.
A magyarázat mögött logikus összefüggések rejlenek: a dániai kiskereskedelmet sújtó adók és az egyes országok közötti áfakülönbségek játszanak kulcsszerepet. Dániában a magyar "chipsadóhoz" hasonló adók érintik az édességek és csokoládék vásárlását, míg a sör esetében a németországihoz képest jelentősen magasabb adóteher nehezedik. Ezen felül a svédek és németek vásárlói alacsonyabb áfát fizetnek az élelmiszerekért, míg Dániában e termékek esetében is a normál áfát kell megfizetniük.
A dániai bevásárlóturizmus széleskörű hatásai egyértelműen tükröződnek az ország adóbevételein, ami nem mehet el szó nélkül. Különösen felmerülnek azok a hangok, amelyek az egészségügyi aggályaik miatt hajlamosak volna korlátozni az emberek édesség- és alkoholfogyasztásának élvezetét. A DSK legfrissebb adatai alapján ráadásul sokkal többen keresnék fel a szomszédos országokat vásárlási célból, mint ahogyan azt a hivatalos statisztikák sugallják.