Irán ezért nem hajt végre erősebb támadást a legszentebb város ellen.
Izrael és Irán között már napok óta feszültség uralkodik, amely fegyveres összecsapásokhoz vezetett. Teherán válaszlépései során eddig főként Tel-Aviv és Haifa volt a célkeresztben, ahol jelentős rakétatámadásokat indított. A zsidó állam légvédelmi rendszere, a Vaskupola, a legtöbb esetben hatékonyan megakadályozta a támadások következményeit. A konfliktus eddigi eseményei között mindössze egy alkalommal kíséreltek meg támadást Jeruzsálem ellen, ám Irán eddigi stratégiája azt mutatja, hogy a szent város elkerülése nem véletlen döntés.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) X, korábbi nevén Twitter, platformján folyamatosan frissítik azt a térképet, amely megmutatja, mely területeken van éppen légiriadó Izraelben.
Ha áttekintjük az elmúlt napokban közzétett térképeket, akkor jól látható, hogy Irán első válaszcsapásával megpróbálta a zsidó állam teljes területét rakétatűz alá venni, köztük Jeruzsálemet, Izrael fővárosát.
Miközben Izrael precíziós csapásokat mér Irán nukleáris létesítményeire, prominens személyiségeire, a perzsa állam is próbálkozik válaszcsapásokkal. Inkább kevesebb, mint több sikerrel. Rakétatámadásai elsősorban a zsidó állam keleti partvidékének nagyvárosaira összpontosul. Az IDF által közzétett térképek tanúsága szerint már egyáltalán nem támadják Jeruzsálemet.
Egy másik, 2025. június 16-án publikált térkép alapján egyértelműen megfigyelhető, hogy Jeruzsálem térségében nem volt szükség légiriadó elrendelésére.
A körülmények június 18-án továbbra is változatlanok maradtak. Ezzel egy időben Effie Defrin, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője bejelentette, hogy újabb jelentős csapásokat mértek az iráni rezsimre. "Visszaszorítottuk őket Közép-Irán területére. Most az Iszfahán régióból indított rakétatámadásokra összpontosítanak. Mi katonai célpontokat támadunk, míg ők civilek otthonait veszélyeztetik" - mondta az IDF szóvivője.
Irán Jeruzsálem, a zsidó állam fővárosa elleni esetleges csapásmérése mögött elsősorban kulturális és vallási tényezők húzódhatnak meg. A perzsa állam történelmi és vallási szempontból is érzékenyen viszonyul a szent városhoz, így minden bizonnyal ritkán merül fel a gondolat, hogy támadást indítsanak ellene. Ezen kívül, a katonai lehetőségeik is korlátozottak, ami még inkább visszatartja őket attól, hogy komolyabb károkat okozzanak Jeruzsálemben.
Jeruzsálem, a három nagy világvallás szent városa, történetének rögös ösvényein hét alkalommal váltott gazdát keresztény és iszlám hatalom között, egészen az 1947-1948-as rendezésig. E hódítások közül a legkitartóbb az 1244-es esemény volt, amely után a város több mint hat évszázadon át az iszlám félhold árnyékában élt. Talán nem szükséges hosszan magyarázni, hogy miért tekintik Jeruzsálemet a kereszténység és a zsidó vallás szempontjából a legszentebb helyszínnek; hiszen óvárosa az UNESCO világörökségi listáján is megtalálható, így valóban különleges helyet foglal el a világ kulturális örökségében.
Az Al-Aksza mecset (Maszdzsid al-Aksza) Jeruzsálem szívében helyezkedik el. A Sziklamecset (Dóm a sziklán) a Templomhegyen (arabul: Al-Haram as-Saríf) található, és hagyományok szerint innen indult el Mohamed próféta éjszakai mennybemenetele (al-Iszrá wal-Miʿrádzs) során. Ez a szent hely mély vallási és történelmi jelentőséggel bír, és számos hívő számára a spiritualitás középpontját jelenti.
A Korán 17. szúrájának, az Al-Iszrá-nak első verse szerint Mohamed próféta "az éjszaka egy részében elindult a szent mecsetből (Mekkából) a legtávolabbi mecsetbe", amelyet a hagyomány Al-Aksza mecsetként azonosít Jeruzsálemben. Ez az esemény, az iszlám hit szerint, Mohamed égbemenetelének kezdetét jelenti, ahol a próféta találkozott korábbi vallási vezetőkkel, mint Mózes, Ábrahám és Jézus, végül pedig közvetlen kapcsolatba lépett Istennel.
Érdekes megfigyelni, hogy az iszlám korai szakaszában a hívők Jeruzsálem irányába fordították imáikat, míg később Mekka vált a végső imairányul. Elképzelhető, hogy egy komolyabb katonai akció Jeruzsálem ellen, még az iszlám közösségen belül is erős ellenérzéseket generálna.
