Orbánék oroszbarátsága súlyos következményekkel jár: a magyar vállalkozások számára egyre nehezebbé válik az európai befektetésekhez való hozzáférés.
A román energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az orosz befolyás növekedésének kockázata miatt újraértékelik az MVM ajánlatát az Eon Energie Romania megvásárlására. Ez az intézkedés célja, hogy a magyar energiacég belépjen a román gázpiacra. A kockázat-értékelésben a román titkosszolgálatok is részt vesznek, hogy alaposan megvizsgálják a helyzetet. Holoda Attila, energetikai szakértő véleménye szerint a románok várható lépése indokolt lehet a szuverenista megközelítés szempontjából, azonban gazdaságilag nem tűnik a legracionálisabb döntésnek.
Az MVM a német Eon román gázpiaci részesedésének megvásárlására tett lépést tavaly év végén, amely a piacon figyelemre méltó ajánlatnak számít. Sajtóinformációk szerint a magyar vállalat körülbelül 200 millió eurót ajánlott az Eon Energie Romania 68%-os részesedéséért, ami jelentősen meghaladja a versenytársak ajánlatait. A megállapodás sikeres véghezvitele esetén az MVM a román gázpiac 40%-át, valamint a villamosenergia-ellátás 15%-át szerezhetné meg. Decemberben Orbán Viktor is tárgyalt a román miniszterelnökkel, Marcel Ciolacuval a beruházásról. A találkozó után a magyar kormányfő javasolta, hogy hozzanak létre egy közös munkacsoportot, amely hozzájárulna a folyamatok átláthatóságához és a felek megnyugtatásához.
A román politikai színtéren egyre feszítőbbé válik az aggodalom az MVM orosz gázszállítási tervei miatt, ami Moszkva befolyásának növekedését vetíti előre az országban. Az elnökválasztás leállítása, amelyet a külföldi beavatkozásra hivatkozva hajtottak végre, tovább fokozza a feszültséget, és most még inkább napirendre kerül a téma a román közéletben. Az MVM hivatalos ajánlatának benyújtását követően, december 18-án, a román kormány sürgősségi rendeletet adott ki, melynek célja a stratégiai jelentőségű hazai vállalatok elleni esetleges ellenséges átvételek megakadályozása.
Az MVM-Eon üzleti tranzakciójának véglegesítéséhez elengedhetetlen a hatósági átvilágítás és az ahhoz kapcsolódó jóváhagyások megszerzése. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter kijelentése szerint a román kormány határozottan kiáll a kérdés mellett: "Nem fogjuk engedni, hogy az orosz gáz bejusson az ország területére!" Ez a határozott állásfoglalás új irányt ad a helyi energiapolitikának.
- nyilatkozta a tárcavezető a Financial Times-nak, hozzátéve, hogy egy hasonló átvilágítást követően tavaly a spanyol kormány nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva megakadályozta a Talgo vonatgyártó magyarországi felvásárlását.
A spanyolok esetében az ajánlattevő Dunakeszi Járműjavító orosz kapcsolatai jelentették a legfőbb aggályt. Ha ezt a szempontot figyelembe vesszük, akkor az MVM helyzete sem éppen kedvező, hiszen ő az orosz gáz legfőbb magyar vásárlója, ráadásul a Roszatom által kidolgozott Paks 2 projektet is ez a vállalat felügyeli, amely éppen most van építés alatt.
Holoda Attila: A magyarországi vállalatokat egyre inkább elkerülik az európai befektetők.
Holoda Attila, az energetikai szektor szakértője a kontroll.hu-nak adott interjújában kifejtette, hogy a román fél aggályai joggal merülhetnek fel, még akkor is, ha a román ellátási rendszerbe nem kizárólag orosz gáz érkezne.
"Az napnál világosabban látszik, hogy a magyarországi cégeket egyre kevésbé látják szívesen az európai befektetéseknél. Most is egy ilyen esettel állunk szemben."
A szakértő szerint azt viszont nem lehet állítani, hogy az MVM nem volna képes üzemeltetni a magyar határon túl egy ilyen elosztórendszert, hiszen Csehországban jelenleg is van egy elosztócége, amellyel üzembiztosan ellátja az ottani fogyasztókat.
Az MVM oldaláról teljesen érthető egy ilyen jellegű terjeszkedés, hiszen egy cég ezáltal tudja biztosítani a folyamatos kereskedelmet. Holoda Attila szerint viszont könnyen elképzelhető az is, hogy a románok politikai okokból torpedózzák meg azt az üzletet, amelyet aztán az MVM megtámadhat majd bírósági úton.
Kétségtelen, hogy az MVM romániai tevékenysége nem veszélyeztetné a helyi fogyasztók ellátási biztonságát. A román piacon egyébként nem ez az első alkalom, hogy hasonló szituációval találkoznak: emlékezzünk például arra, amikor a Mol érdeklődése a Romgaz iránt felkeltette a figyelmet, hiszen az a cég erdélyi központtal bír, nem messze Marosvásárhelytől.
„Az együttműködés kulcsfontosságú a kelet-európai országok számára” – hangsúlyozta a volt energetikai helyettes államtitkár. Szerinte a régió országai közötti üzleti magatartás és gondolkodásmód jelentős hasonlóságokat mutat, ami megkönnyíti a közös projekteket. Ezzel szemben egy nyugati céggel való összehasonlítás során ezek az átfedések sokkal kevésbé szembetűnőek.
A románok nem fognak köszönetet mondani Schengennek.
Magyarország határozottan kiállt a schengeni határok eltörlésének szükségessége mellett, abban a reményben, hogy Románia viszonozza ezt a lépést egyfajta elismeréssel. Azonban nem biztos, hogy ez a hála felülírja a politikai érdekeket és megfontolásokat. Érdemes megjegyezni, hogy a hála nem csupán üzleti vagy politikai dimenzióban létezik.
- tette hozzá Holoda Attila, akinek a megítélése szerint kifejezetten jót tenne az MVM-nek, ha nem csak a magyarországi védett környezetben fejtené ki tevékenységét.
Amennyiben a román fél elutasító döntésre jut, valószínű, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerül. Ugyanakkor, ha a román hatóságok meggyőző érvekkel tudják alátámasztani, hogy döntésük az orosz fenyegetésekkel kapcsolatos nemzetbiztonsági megfontolásokra épül, és nem pusztán a magyarsággal szembeni ellenszenvre, akkor Brüsszel valószínűleg nem fog közbelépni.
Orbánék botrányos külpolitikájának következményei most kihatnak ránk.
Amennyiben a romániai beruházás kútba esik, az MVM-nek új irányokat kell felfedeznie. Szijjártó Péter külügyminiszter diplomáciai tehetsége világszerte elismert, de itt egy különös kihívással néz szembe. Az Orbán-kormány szomszédos országokkal való kapcsolatai rendkívül feszültek, csupán az illiberális Robert Fico által vezetett Szlovákia és a Moszkva-barát Alekszandar Vucsics Szerbiája képezik a kivételt a sorból.
Olyan diplomáciai keretekre lenne szükség, amelyek a kiegyensúlyozott és partnerségi viszonyok kialakítására törekednek a szomszédos államokkal, ahelyett, hogy folyamatosan a konfliktusok keresésére összpontosítanának. Ez segíthetne a jelenlegi helyzet megoldásában is. Jelenleg azonban ilyen irányú kezdeményezések nem észlelhetők. A zűrzavaros román elnökválasztás sem valószínű, hogy elősegíti az MVM helyzetének rendezését, hiszen a román fél is erős szuverenitásvédelmi diskurzusokat generálhat a helyzet kapcsán.
- foglalta össze a helyzetet Holoda Attila.
Az Orbán-kormány tagjai valószínűleg tanácstalanul vakarják a fejüket, mivel ezt a bonyolult helyzetet még Szijjártó Péter jó barátja, Szergej Lavrov sem képes megoldani. Az orosz külügyminiszter ugyanis nem rendelkezik jelentős befolyással Romániában.
A térség bonyolult politikai helyzete jól tükröződik abban, hogy Lavrov valószínűleg még Szerbiában sem tudná előmozdítani a Mol terveit a szankciók alatt álló Gazprom Neft NIS-es részesedésének megvásárlására. Ennek hátterében az a pragmatikus ok áll, hogy Belgrád egyre inkább igyekszik jó kapcsolatokat ápolni Washingtonnal és Brüsszellel. Donald Trump új kormányának prioritásai között szerepel az amerikai energiahordozók exportjának elősegítése. Ebből kifolyólag biztosra vehetjük, hogy a kelet-európai energetikai politikai játszmák nem fognak a Fehér Ház középpontjában állni.
