Hankó Balázs: Innovatív korszak a doktori képzések terén A doktori képzések világa folyamatosan változik, és a legújabb fejlesztések új időszámítást hoznak magukkal. Hankó Balázs kutatásai és javaslatai révén a doktorandusok számára új lehetőségek nyílna

Új időszámítás kezdetéről beszélt a doktori képzésekben szombati budapesti sajtótájékoztatóján a kulturális és innovációs miniszter. Hankó Balázs elmondta, több pénzhez juthatnak majd a jövőt alkotó és alakító fiatalok.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a magyar kutatók és tudósok, így a teljes magyar nemzet sikerének támogatása mellett.

Itt az ideje, hogy "újat lépjünk" a doktoranduszképzésben, tovább erősítve azt - hangoztatta Hankó Balázs. Kifejtette: win-win helyzetet "hozunk létre", amely révén jobb helyzetbe kerülnek a doktoranduszok, a kutatók és az egyetemek egyaránt.

Közölte, a doktori képzés háromszintű lesz, a három szint a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzés.

A miniszter a doktori képzés jövőbeli három fajtáját bemutatva a kutatói kiválósági doktori programról kifejtette:

- közölte Hankó Balázs.

A tárcavezető kifejtette, hogy a kooperatív doktori program keretében, ahol a doktoranduszok párhuzamosan dolgoznak egyetemi, kórházi és fejlesztő céges környezetben, havi nettó 250 ezer forintra emelkedik az állami ösztöndíj. Ez azt jelenti, hogy ennek a kooperatív képzésnek köszönhetően a doktoranduszok minimum nettó 400 ezer forintot vihetnek haza, hiszen két különböző forrásból is jövedelemre számíthatnak - hangsúlyozta a tárcavezető.

Kiemelte, hogy az előírt négyéves képzési időre járó állami ösztöndíjat az előbb teljesítők is megkapják. Tehát ha valaki például két év alatt szerzi meg a PhD minősítését, akkor is a teljes négy évnyi ösztöndíjat megkapja - hozott egy példát a miniszter, megjegyezve, ez mind a 11 ezer jelenlegi doktoranduszt is érintheti.

- fogalmazott.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai és agrárképzések kiemelt szerepet kapnak, illetve biztosítják az egyetemi autonómia megerősítését. A jövőben minden egyetem saját hatáskörében dönthet arról, hogy milyen óraszámban és formában valósítja meg a doktori programokat, továbbá eldöntheti, hogy alkalmazza-e a kreditrendszert a doktori képzések keretein belül.

Hankó Balázs az új modell "erős alapjairól" beszélve hangsúlyozta, hogy tizenkét magyar egyetem bekerült a globális legjobb öt százalék közé. Ezen kívül az elmúlt évtized folyamán a doktoranduszok száma ötven százalékkal emelkedett, míg a kutató-fejlesztők létszáma megduplázódott. Jelenleg egymillió lakosra 6500 kutató-fejlesztő jut, ami jelentős fejlődést mutat a területen.

A miniszter kijelentette, hogy a magyar nemzetet - ellentétben Brüsszellel - Európa tíz leginnovatívabb országának sorába szeretnénk emelni 2030-ra.

Kiemelte, hogy elengedhetetlen a doktori képzések megerősítése, miközben Brüsszel jogellenesen zárja ki a kutatókat az Erasmus és Horizont programokból.

Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke elmondta, a doktoranduszok jelenlegi helyzetéről, a kihívásokról és a doktori képzés fejlesztési lehetőségeinek témakörében egy országos felmérést végeztek. A kérdőívet több mint 1300 doktorandusz töltötte ki 26 felsőoktatási intézményből.

A felmérés eredményeit ismertetve közölte:

A kérdőívet kitöltők 45 százaléka a hallgatói jogviszonnyal elérhető ösztöndíjak megpályázása mellett tette le a voksát. További szintén 45 százalék pedig kedvezőbbnek tartja a tudományos és szakmai előrehaladása szempontjából a munkavállalói jogviszonyt. A válaszadók 9 százaléka a projektmunka jellegű megbízást preferálja.

A doktori képzések során a doktoranduszok véleménye szerint a témavezetők szakmai kompetenciája kulcsszerepet játszik a sikeres fejlődésben. Molnár Dániel hangsúlyozta, hogy a válaszadók számára elengedhetetlen, hogy a doktoranduszokat erkölcsileg és anyagilag is megbecsüljék. Emellett a képzés finanszírozása, a szakmai fejlődés intézményi feltételei, valamint a kutatási programokba való aktív bevonás szintén alapvető fontosságú tényezők a doktori képzések során.

A felmérés eredményei szerint a doktoranduszok többsége, pontosan 41,6 százalék, a doktori diploma megszerzése után a felsőoktatásban, oktatói és kutatói pozíciókban kíván elhelyezkedni. Ezzel szemben a válaszadók 16 százaléka az ipari szektor kutatói és fejlesztői pályájára összpontosít a jövőben, míg 15,5 százalék a kutatóintézetek világában képzeli el a karrierjét. Érdekesség, hogy a válaszadók 7 százaléka saját vállalkozás indítását vagy vezetését tervezi.

A szövetség szerint az új modell képes lesz arra, hogy ezen elvárásokat teljesítse - mondta Molnár Dániel.

Domokos Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnöke, hangsúlyozza, hogy az új rendszer legfőbb üzenete az együttműködés fontossága. A tudományos kutatók számára elengedhetetlen, hogy doktoranduszokkal dolgozhassanak, míg a fiatal kutatóknak elengedhetetlenek a tudományos projektek és a tapasztalt vezető kutatók iránymutatása. Ez az együttműködés nem csupán a tudomány fejlődését segíti elő, hanem a jövő generációjának szakmai felkészültségét is biztosítja.

- hívta fel a figyelmet.

Szavai szerint a következő pályázati körben nagyon gyors ütemben fel lehet építeni a rendszert, tehát 2026-tól, de egy átmenettel már a mostani szeptemberi indulástól ezt el lehet kezdeni felépíteni - mondta.