Hadiállapotot hirdetett Dél-Korea elnöke, ami komoly politikai vitákat váltott ki az országban. Az ellenzéki pártok éles kritikával illették a döntést, amely szerintük túlzás és a demokrácia alapelveit veszélyezteti. A helyzet feszültsége tovább fokozódik
A statárium egy olyan különleges jogi keretet jelöl, amelyet rendkívüli helyzetekben alkalmaznak, és ennek következtében a polgári jogok ideiglenes felfüggesztésére kerülhet sor. Az ellenzék a legutóbbi választásokon oly mértékű sikert ért el, hogy az szinte földcsuszamlásszerű győzelemnek számít, ami valószínűleg magyarázatot adhat az elnök lépéseire.
Dél-Korea elnöke, Jun Szogjol, meglepő lépésre szánta el magát, amikor egy késő esti televíziós beszédben statáriumot hirdetett. A BBC jelentése szerint a döntés hátterében az észak-koreai fenyegetés áll, valamint az "államellenes elemek" felszámolásának sürgető szükségessége. Az elnök hangsúlyozta, hogy a liberális alkotmányos rend megóvása érdekében nem volt más választása, mint hogy ilyen drasztikus intézkedésekhez folyamodjon.
A konkrét intézkedésekről nem esett szó, ami számos spekulációt és bírálatot gerjesztett. Az ellenzéki Demokratikus Összefogás Párt vezetője azzal vádolta a kormányt, hogy alkotmányellenes módon lépett a szükségállapot bevezetésével, míg a kormánypárt vezetője is elítélte a döntést, és biztosította a közvéleményt, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a helyzetet megakadályozza.
A statárium olyan rendkívüli jogi keretet jelent, amelyet válsághelyzetekben alkalmaznak, és amely lehetővé teszi a katonai jog bevezetését. Ilyenkor a polgári jogok ideiglenes felfüggesztésére kerülhet sor. Noha elvileg ez csupán átmeneti lépés, sok esetben a helyzet elhúzódik, és a katonai hatóságok átveszik a hatalmat. Ezt a lépést általában akkor teszik meg, amikor a polgári kormányzat már nem képes hatékonyan működni és ellátni feladatait.
A szakértők véleménye szerint Jun Szogjol lépése összefüggésbe hozható az ország politikai válságával. Az ellenzék a legutóbbi általános választáson rendkívüli mértékű sikert aratott, ami lehetővé tette számukra, hogy jelentős befolyást gyakoroljanak a törvényhozásra. Az elnök kormányzása alatt folyamatosan vétózta az ellenzéki javaslatokat, miközben saját maga is botrányokba keveredett, többek között felesége korrupciós ügyei miatt.
A héten az ellenzék jelentős módosításokat eszközölt az elnöki költségvetési tervezeten, amelyeket az elnök nem tudott megvétózni. Ezzel egy időben az ellenzék több kabinettag, különösen az állami ellenőrzési ügynökség vezetőjének leváltását is kezdeményezte, mivel az illető nem indított vizsgálatot az elnök feleségével kapcsolatban.
