Ha a nettó jövedelme eléri ezt a szintet, akkor a magyar piacon tekintélyes jövedelmet mondhat magáénak.
Öt év leforgása alatt Magyarországon a nettó mediánkereset majdnem megduplázódott. A Pénzcentrum alaposan utánajárt, hogy ez pontosan mit is takar a számok mögött.
A 2024-es év utolsó negyedévében a nettó mediánkereset elérte a 363 ezer forintot, ami 14 százalékos emelkedést tükröz az előző év azonos időszakához viszonyítva. Érdemes megjegyezni, hogy ez a növekedési ütem az utóbbi évek leglassabbja, hiszen a tavalyi év harmadik negyedévében, amely a negatív rekordot hozta, 15 százalékos bérnövekedést tapasztaltunk.
A jövedelmi különbségek Magyarországon kiemelkedően nagyok a legjobban és legrosszabbul keresők között. A legfrissebb statisztikák szerint, amelyek a jövedelmek kvintilisekbe (öt egyenlő részre osztott csoportok) sorolása alapján készültek, 2024 utolsó negyedévében a legkisebb nettó bér csupán 183 ezer forint volt. Ezzel szemben a legjobban kereső ötödik kvintilis tagjainak nettó bére már meghaladta az egymillió forintot. Ez a hatalmas eltérés több mint ötszörös különbséget jelent a nettó jövedelmek között.
Akinek a nettó fizetése legalább 364 ezer forint, az már a középső jövedelmi ötödbe tartozik, 494 ezer forint felett pedig kifejezetten jó keresetűnek számít Magyarországon. Tavaly az utolsó negyedévben a legkevesebbet keresők bére nőtt a legkevésbé, mindössze 9,4 százalékkal, míg a harmadik kvintilisben volt a legnagyobb bérnövekedés, 13,8 százalékkal.
Hornyák József, a Portfolio elemzője rámutatott, hogy a legkisebb keresetű munkavállalók bérének emelkedése szoros összefüggésben áll a minimálbér és a garantált bérminimum alakulásával. Ezek a mutatók a régiós összehasonlításban az elmúlt tíz év során nem mutattak kiemelkedő növekedést. Az elemző kiemelte, hogy noha a bérek nominálisan megduplázódtak 2020 óta, a valós bérnövekedés, amely az inflációval korrigálva értelmezhető, mindössze 20 százalék körüli mértékben realizálódott. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Intézet szakértője pedig arra figyelmeztetett, hogy a magasabb jövedelmű csoportoknál a külföldi cégek vezetőinek jövedelme jelentősen hozzájárul a legfelső jövedelmi ötöd keresetének növekedéséhez, valamint az iskolázottság emelkedése is hozzájárul a magasabb bérek irányába történő elmozduláshoz.
