Az Airbnb szabályozásának átalakulása: új irányelvek és hatások a piacon - Figyelő Az Airbnb működése és hatása a helyi közösségekre egyre több figyelmet kap. A szabályozási keretek módosítása érinti a bérbeadók és a vendégek jogait, valamint a városok f
A tervezett törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően jelentős változások várhatóak a magánszálláshelyek adóztatásában. Az eddig változatlan, csupán 38.400 forintos éves átalányadó Budapesten drasztikusan, négyszeresére emelkedik, így lakószobánként 150 ezer forintra nő. Ezen kívül a javaslat két éves moratóriumot is bevezet az Airbnb-szerű lakáskiadásokra, ami azt jelenti, hogy 2025-ben és 2026-ban nem lehet újonnan nyilvántartásba venni a rövid távú lakáskiadásokat a fővárosban. Fontos megjegyezni, hogy a rövid távú lakáskiadás szigorúbb szabályozása a vidéki településeket nem érinti, így ott a korábbi gyakorlat továbbra is fennmaradhat.
Ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló, Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el. Ennek egyik pillére a megfizethető lakhatás biztosítása, hiszen az otthonteremtés generációkon átívelően a legfontosabb öngondoskodási kérdés, ami elengedhetetlen a fiatalok boldogulása és a családok jóléte szempontjából - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A budapesti lakhatási válság problémájának orvoslására a kormány lehetőséget biztosított az önkormányzatok számára, ám a kerületek és a főváros eddig – néhány kivételtől eltekintve – nem léptek érdemben a megfizethető lakhatás elősegítése érdekében. A lakhatási helyzet javítása céljából a kormány jelentős szigorítást vezet be a rövid távú lakáskiadások, például az Airbnb szabályozásában; a vonatkozó intézkedések társadalmi egyeztetése pedig már megkezdődött a hétfőn.
A tervezett törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően jelentős változások várhatóak a magánszálláshelyek adóztatásában. Az eddig változatlan, csupán 38.400 forintos éves átalányadó Budapesten drasztikusan, négyszeresére emelkedik, így lakószobánként 150 ezer forintra nő. Ezen kívül a javaslat két éves moratóriumot is bevezet az Airbnb-szerű lakáskiadásokra, ami azt jelenti, hogy 2025-ben és 2026-ban nem lehet újonnan nyilvántartásba venni a rövid távú lakáskiadásokat a fővárosban. Fontos megjegyezni, hogy a rövid távú lakáskiadás szigorúbb szabályozása a vidéki településeket nem érinti, így ott a korábbi gyakorlat továbbra is fennmaradhat.
Megállapítható, hogy Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek ötven-hatvan százalékát is. A fővárosban élő nyolcszázezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.
Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek. Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról. Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint negyven százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében.
Bár a budapesti lakhatási válság megoldása elsősorban a főváros felelőssége lenne, egyértelmű, hogy ezt a kihívást nem tudja hatékonyan kezelni. Az önkormányzatok inaktivitása tovább súlyosbította a helyzetet, így a fővárosi Fidesz javaslatának megfelelően a kormányzatnak együttműködve kell beavatkoznia a családok érdekeinek védelme érdekében, és sürgős, megfelelő megoldásokat kell keresnie - állt a minisztériumi nyilatkozatban.
