Gulyás Gergely kijelentette, hogy Magyarország egyfajta tükörként tükrözte vissza az ukrán cenzúra működését.
Ukrajna bizonyos területein elérhetetlenné vált több magyar hírportál, beleértve az Origót is. Ennek következményeként a magyar kormány is hasonló lépéseket tett.
Szeptember 18-án Ukrajnában 15 weboldalt zártak le, amelyek közül 15 magyar, román, moldovai és görög forrásokból származik. A magyar érintett oldalak között szerepelt az Origo, a Demokrata, a Pravda Magyarország, a Hírfront, a Bal-Rad, a Hírlistázó, a VDTA Blog és a Szilaj Csikó. Az intézkedést az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) indította el, azzal az indoklással, hogy ezek az oldalak orosz propaganda terjesztését szolgálják.
Most válaszul a magyar kormány tiltott le 12 ukrán weboldalt - jelentette be Facebook-oldalán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mint írta, a viszonosság elve alapján tükörintézkedést hoztak.
Ukrajna, amely az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekszik, blokkolta a külföldi, köztük magyar internetes híroldalakat. E lépés hátterében az áll, hogy ezek a források kritikus hangnemben írtak az oroszokkal szembeni szankciós politikáról, a fegyveres támogatásról, valamint az Európai Unió és a NATO működésének hiányosságait is szóvá tették, sőt, széttagolt és hatékonytalan szervezetként tüntették fel azokat.
„A legnagyobb vétek mégis az, hogy valaki bátran írni próbált a Soros Alapítvány befolyásoló tevékenységéről” – nyilatkozta a magyar politikus, miközben felsorolta azokat az ukrajnai weboldalakat, melyeket letiltottak.
Gulyás Gergely véleménye szerint nem valószínű, hogy sokan érdeklődnének az ukrán Pravda iránt, és úgy véli, hogy az ukrán emberek nem is vágynak erre a forrásra. Hangsúlyozta, hogy egy szuverén államnak megfelelő módon kell reagálnia a teljesen indokolatlan agresszióra. Ezen kívül figyelmeztetett, hogy ha az Európai Unió belső megosztottsága miatt Ukrajnában állami cenzúrára kerülne sor, akkor talán elérkezett az idő, hogy Ukrajna feladja csatlakozási törekvéseit. Szerinte az EU-hoz való csatlakozás csak tovább növelné a tagállamok közötti feszültségeket.
Az érintett ukrán hírportálok közé tartoznak a következőek:
