Friss és figyelemfelkeltő válasz született a baloldali közvélemény-kutatók manipulációira, amelyek a felmérések során torzítják az eredményeket. A témával kapcsolatos videó is megtekinthető!

A héten ünnepeltük Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédének 36. évfordulóját, amely már a politikai karrierje kezdetén megörökítette nevét a történelem lapjain – fogalmazott Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője egy videóelemzés keretében. Mint kiemelte, a beszéd központi üzenete az volt, hogy a magyaroknak bátran fel kell lépniük a szovjet birodalommal szemben, és meg kell védeniük függetlenségüket, az oroszokat haza kell küldeni. Azóta Orbán Viktor álláspontja nem változott; ma is a nemzeti szuverenitás védelmére összpontosít, azonban most már azt a birodalmat kell ellensúlyoznia, amelyik hazánk önrendelkezését fenyegeti, nevezetesen Brüsszelben. Ráadásul a pénteken záruló Voks 2025 fontos társadalmi támogatást biztosít a következő heti uniós csúcs előtt – tette hozzá.
A vezető elemző emlékeztetett Schmidt Máriának a lapunk által is megörökített "Egy bátor beszéd" című konferencián, amely 1989. június 16-án zajlott. Schmidt Mária szavai arra mutattak rá, hogy mentalitásunk, belső reflexeink és a régi rendszerhez kapcsolódó beidegződéseink továbbra is hatással vannak ránk, noha már több mint három évtized telt el a rendszerváltás óta. A XXI. Század Intézet főigazgatója emellett kiemelte, hogy a geopolitikai helyzetünkből adódó kihívások is tükrözik ezt a múltból örökölt terhet.
Deák Dániel a közelmúltban egy érdekes megjegyzést tett, amely a héten bemutatott Halkó Petra „Rabok legyünk vagy szabadok” című könyvére vonatkozik. A mű középpontjában az a kényes kérdés áll, hogy vajon a magyar nemzet valaha is valóban szabad volt-e, vagy csupán a nemzetközi ideológiák kísérleteinek színhelyeként létezett. Halkó Petra könyve alaposan körüljárja a rendszerváltozás időszakát, különös figyelmet szentelve az 1989-1990-es évekre, amikor is visszanyertük szabadságunkat és nemzeti függetlenségünket. Deák Dániel hangsúlyozta, hogy az önrendelkezés megőrzése és védelme mindannyiunk számára folyamatos feladat és kötelesség. A könyv nem csupán történeti elemzést nyújt, hanem a 20. századi Magyarország eseményeit is összekapcsolja a magyar szabadság fogalmának mélyebb megértésével, és feltárja a nemzeti politikai gondolkodás szerkezetét is.
Az elemző hangsúlyozta:
A brüsszeli törekvésekkel szembeni ellenállás legszembetűnőbb példáját Orbán Viktor mutatta be a 2015-ös migrációs válság idején. A miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy Magyarország nem enged a migrációs nyomásnak, és nem hajlandó illegális migránsokat befogadni, ezzel szembemenve az uniós elvárásokkal. Ennek következményeként hazánk elutasította az uniós menekültügyi szabályok alkalmazását, amiért azóta is szankciókat kap. Hasonló tendenciákat figyelhetünk meg a háború és Ukrajna uniós tagságának kérdésében is, ahol a brüsszeli bürokrácia újabb hatásköröket kíván elvonni a tagállamoktól, ezzel tovább növelve a központosítás mértékét - hangsúlyozta Deák Dániel.
Deák Dániel véleménye szerint a pénteken záruló Voks 2025 jelentős támogatást nyújthat Orbán Viktornak, aki így az uniós csúcstalálkozón több millió magyar álláspontjával a háta mögött állhat szemben politikai ellenfeleivel. A Voks 2025 kapcsán kiemelte, hogy a kétmilliónál is több visszaküldött szavazat azt mutatja, a magyarok tudatában vannak az ukrán uniós tagság potenciális kockázatainak. Az emberek tisztában vannak azzal, hogy ez nem csupán egy távoli problémát jelent, hanem olyan kérdést, amely alapjaiban formálhatja az életüket. Deák Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a nemzeti konzultációk résztvevőinek számához viszonyítjuk a Voks 2025 kitöltőit, akkor ez az eddigi egyik legnagyobb sikerű véleményformáló kezdeményezés.
A videóelemzés végén hangsúlyozta, hogy a Voks 2025 nem csupán külpolitikai aspektusokat érint, hanem belpolitikai üzeneteket is hordoz magában.