Az albérlők fizetési kedve folyamatosan csökken, ami arra kényszeríti a lakáskiadókat, hogy csökkentsenek a bérleti díjakból.
Decemberben a magyar albérletkeresők átlagosan havi 215 ezer forintért próbáltak lakást találni, míg a bérbeadók körében az átlagos elvárás havi 250 ezer forint volt a kiadásra kerülő ingatlanok esetében.
A 2023-as dinamikus fellendülés után úgy tűnik, hogy az átlagos albérletárak Budapesten stagnálni kezdenek. A Rentingo hétfői tájékoztatása szerint 2024 utolsó negyedévében egyre kihívásokkal teli helyzet alakult ki, és a 250 ezer forintos lélektani határ feletti ingatlanok bérbeadása tovább tart, mint korábban.
Ehhez igazodva decemberben a fővárosi bérbeadók átlagosan 249 ezer forintért kínálták kiadó lakásukat. Ám ugyanebben az időszakban a bérlők fizetési hajlandósága tovább csökkent, az év utolsó hónapjában már csak átlagosan 215 ezer forintért kerestek bérleményt, és ezzel 16 százalékosra nyílt az árolló a kínálati és keresleti oldal között.
A lakáskeresők és a bérbeadók elképzelései közötti eltérések 2024 közepére egyre szembetűnőbbé váltak. A decemberi 16 százalékos különbség jól tükrözi, hogy hasonló mértékű diszkrepancia utoljára 2020 végén, a Covid második hullámának idején volt megfigyelhető.
Bár a teljes évben az inflációt alig meghaladó mértékben, 4,2 százalékkal nőttek átlagban az albérleti díjak, a budapesti lakhatási válság így is tovább mélyült.
Miközben a KSH által meghatározott elméleti fogyasztói kosárban a lakbér csupán 1,4 százalékos súllyal szerepel, a valóságban a KSH által számított 439 ezer forintos nettó átlagfizetéssel rendelkező bérlők a jövedelmük 57 százalékát költik egy átlagos albérlet havi díjára.
A 2023-as évben bekövetkezett 19%-os bérleti díj emelkedés drámai hatással volt a bérlők pénzügyi helyzetére. Ennek következtében 2024-re már képtelenek voltak lépést tartani a korábbi árnövekedésekkel, ami komoly kihívások elé állította őket.
A Rentingo arra számít, hogy 2025-ben az albérletpiacon lassú kínálatnövekedés várható, ám a bérlők fizetőképességének alakulása ennél sokkal nehezebben prognosztizálható. A 2026-os választási évhez közeledve a közbeszédben és a médiában egyre nagyobb teret kaphat a lakhatási válság, így nem elképzelhetetlen, hogy a bérlőket rövid távon célzott kormányzati program segíti majd. Amíg erre nem kerül sor, addig a bérleti díjak nagyobb mértékű emelkedésével nem számolhatunk, véli a Rentingo.
