A vámok fokozott alkalmazása révén az EU függetlenebbé válhat Oroszország és Belarusz befolyásától.

Szavazás az Európai Parlament 2025. május 22-i ülésén - Fotó: Laurie Dieffembacq / Európai Parlament / Európai Unió

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön támogatta, hogy megemeljék a vámokat az orosz és belarusz műtrágyákra, valamint bizonyos mezőgazdasági termékekre, írta a testület közleménye.

A plenáris ülés jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatát, hogy 50 százalékkal emeljék meg az Oroszországból és Belaruszból származó mezőgazdasági termékekre kivetett uniós vámokat, amelyekre még nem vetettek ki többletvámokat. A testület közleménye szerint

"A cél az Európai Unió két tagállamától való függőség mérséklése."

A választás számos tényezőt figyelembe vesz, többek között a cukor, az ecet, a liszt és az állati takarmány kérdéskörét.

A szöveg szerint a 6,5%-os vámot kell alkalmazni az Oroszországból és Belaruszból származó műtrágyákra, továbbá a 2025-2026-os időszakban tonnánként 40-45 eurós vámtételt is megállapítanak. Ezen díjak 2028-ra várhatóan 430 euróra növekednek.

A közlemény hangsúlyozza, hogy az orosz és belorusz műtrágyák értékesítése révén befolyó bevételek közvetlenül támogatják az Ukrajna ellen folytatott háborút. Az előterjesztett intézkedések jelentős mértékben csökkenteni fogják az érintett termékek uniós importját, függetlenül attól, hogy ezek a két országból származnak-e, vagy közvetett úton érkeznek.

A jogszabály ugyanakkor utal arra, hogy a döntés növelheti az árakat:

Az Európai Bizottságot megbízzák az árak esetleges emelkedéseinek figyelemmel kísérésével, valamint a belső piacon és az uniós mezőgazdasági szektorban bekövetkező károk nyomon követésével. Ezen felül feladata a negatív következmények mérséklése is.

A rendeletet végül 411 igennel, 100 ellenzéki vokssal és 78 tartózkodással fogadták el. A szavazási jegyzőkönyv szerint a DK képviselői a javaslatra igennel szavaztak, míg a Mi Hazánk tagjai elutasították azt. A Fidesz-KDNP képviselői közül többen is tartózkodtak, ám a hét tiszti képviselő közül senki sem regisztrált szavazatot. Érdekes módon, aznap más ügyekben többen is szavaztak közülük, és a jelenléti íven is feltüntették őket – kivéve Magyar Pétert, aki éppen Nagyváradra gyalogolt. Ez arra utal, hogy a Fidesz-KDNP képviselői "passzívan tartózkodhattak", vagyis a párt, amely amúgy is óvatosan közelít az ukrán ügyekhez, tudatosan nem nyomta meg a gombot.

A rendelet hivatalos elfogadása még a tagállami Tanács jóváhagyását igényli, mielőtt életbe léphetne.