Energiatárolás: a világ számos pontján folynak izgalmas kísérletek, és most itt az új finn innováció, amely forradalmasíthatja a területet.
Elengedhetetlen, hogy minél előbb felfedezzük a nagy mennyiségű energia hosszú távú tárolásának hatékony módjait. Számos módszer és eszköz áll rendelkezésre, azonban a legtöbb energiatárolási megoldás hatékonysága és költségei komoly kihívások elé állítanak minket.
A megújuló energiaforrások, mint például a nap- és szélenergia, egyre nagyobb szerepet játszanak a világ energiatermelésében. Ez a tendencia azonban sürgető feladat elé állít minket: hosszú távú és nagy mennyiségű energiatárolási megoldásokat kell találni. Az áramhálózatok működése szempontjából elengedhetetlen, hogy a beérkező és elhasználható villamos energia mennyisége folyamatosan egyensúlyban legyen. Ezt azonban rendre felborítja a megújulók termelésének változékonysága, amely az időjárás és a napszak hatásaira épül, míg a fogyasztás ideje gyakran eltér ettől. Az ilyen kihívások kezelése nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a fenntartható energiarendszerek jövője szempontjából is kulcsfontosságú.
Az egyensúly csupán egy finom tánc, ahol a harmónia és a diszharmónia folyamatosan váltakozik. Az élet minden területén megtalálható, legyen szó a testünkről, a lelkünkről vagy a kapcsolatainkról. Ahhoz, hogy megőrizzük ezt a kényes balanszot, figyelnünk kell a részletekre, és alkalmazkodnunk kell a változásokhoz. Az egyensúly nem egy végső cél, hanem egy állandó folyamat, amelyben megtanuljuk értékelni a pillanatokat és a kihívásokat egyaránt.
Az energiaellátás fenntartása érdekében fontos figyelembe venni a piaci igényeket. Ha a villamos energia termelése meghaladja a keresletet, bizonyos erőművek teljesítményét csökkenteni szükséges, ami rontja a létesítmények kihasználtságát. Ekkor a tulajdonosokat kártalanítani kell, amihez már létezik egy jól bevált rendszer. Például májusban a hazai erőművek rendelkezésre állása a termelés esetleges módosítására 12,1 milliárd forint költséget jelentett, míg az érintett energia ára 3,5 milliárdra rúgott. Eközben a túlkínálat miatt az áram tőzsdei ára drámai mértékben csökkenhet, és akár negatív árak is kialakulhatnak. Erre már idén is volt példa Magyarországon. Az energiaigényes tevékenységek időzítése a kedvező áramkínálati időszakokhoz nem mindig egyszerű, de lehetséges.
Amikor a helyzet megfordul, vagyis ha az áramtermelés csökken, de a kereslet hirtelen megnő, a villamos energia piaci (tőzsdei) ára drámaian megemelkedik. Magyarországon ez a megnövekedett kereslet az import hirtelen növekedését is magával hozza, ráadásul magasabb költségek mellett.
A kiút a villamos energia tárolása. A lényeg, hogy nem leállítani kell a fölösleges termelést, hanem a megújuló energiaforrásokból származó áramot valamilyen módon "félretenni" arra az időre, amikor az az erőművekben éppen nem termelődik, de szükség van rá.
Nézzük meg lépésről lépésre, hogy mi áll ennek a hátterében.
Évtizedek óta bevált technológia, hogy az erőművek felesleges energiáját egy mesterséges tó vízének felszivattyúzására használják, amely egy jóval magasabban elhelyezett tóba kerül. Az így felhasznált energia visszanyerése úgy történik, hogy a víz a felső tóból lefolyik az alsóba, miközben egy turbinát hajt meg, amely áramot termel. Ezt a rendszert szivattyús-tározós erőműnek (SZET) nevezik, és a szakmai források szerint a hatásfoka 65-75% között mozog. Azonban a hatásfok csökkenéséhez vezethet, ha a környezeti tényezők miatt kevesebb víz áll rendelkezésre a szivattyúzáshoz, vagy ha a felső tó eléri a maximális kapacitását, és emiatt nem tud több vizet befogadni. E problémákkal már a tervezési fázisban érdemes számolni.
