Emmanuel Macron hivatalosan is megerősítette, hogy Franciaország háborús cselekményeket hajtott végre Kamerun területén a dekolonizációs időszak alatt.

"Nekem ma el kell fogadnom Franciaország szerepét és felelősségét ezekben az eseményekben" - hangsúlyozta az államfő Paul Biyának, Kamerun elnökének írt, kedd este nyilvánosságra hozott levelében, ezzel is megerősítve a két ország közötti emlékezetpolitikai változás jelentőségét.

Levelében a francia elnök hozzátette, hogy "a háború 1960 után is folytatódott, Franciaország támogatásával a független kameruni hatóságok által végrehajtott akciókban".

2022 júliusában Emmanuel Macron Kamerunban bejelentette egy francia-kameruni vegyes bizottság megalakulását, amelynek feladata a Franciaország és Kamerun közötti történelmi kapcsolat sötét fejezeteinek feltárása, különösen a 1945 és 1971 közötti időszak függetlenségi és ellenzéki mozgalmaira gyakorolt francia hatásokat. A bizottságot Karine Ramondy történész vezeti, és jelentése a francia elnök Afrika-emlékezetpolitikájának részét képezi, amely más hasonló kutatásokkal együtt, például Ruanda és Algéria vonatkozásában, a francia gyarmati múlt árnyoldalaival foglalkozik. Macron hangsúlyozta, hogy a Kamerunról készült jelentés és a kapcsolódó kutatások hozzájárulnak a jövő közös építéséhez, erősítve Franciaország és Kamerun kapcsolatát, valamint a civil társadalmak és a fiatalok közötti kötelékeket.

"Ez kedvező, mert elismeri a történteket" – nyilatkozta Mathieu Njassep, a kameruni veteránok szövetségének (Asvecam) elnöke az AFP hírügynökségnek, amely a függetlenségért harcoló veteránok érdekeit képviseli. Hozzátette azonban, hogy csak akkor fog elégedettséget érezni, ha Franciaország kártérítést is nyújt. Ezt a fontos kérdést a francia elnök levelében nem érintette.

- így fogalmazott a kameruni tapasztalt játékos.

A több mint ezer oldalas jelentés elsősorban azt vizsgálja, hogy a francia gyarmati hatóságok elnyomása hogyan fordult valóságos háborúba. A történészek szerint ez a háború, amely 1956 és 1961 között az ország déli és nyugati részén zajlott, feltehetően "több tízezer áldozatot" követelt. A jelentés kiemeli, hogy Kamerun "hivatalos függetlensége (1960 januárjában) egyáltalán nem jelentett egyértelmű szakítást a gyarmati időszakkal".

Ahmadou Ahidjo, aki 1960-ban lépett először a miniszterelnöki székbe, majd később elnökké vált, "autokratikus és autoriter rendszert alakított ki a francia hatóságok támogatásával. E rendszer mögött tanácsadók és adminisztrátorok álltak, akik teljes mértékben támogatták a represszív intézkedéseket" - állítják a történészek. Jelenleg Paul Biya, aki az 1960-as években Ahidjo közvetlen munkatársa volt, 1975-től miniszterelnök, 1982 óta pedig az ország elnöke. A francia elnök egy levélben javasolta egy Kamerun és Franciaország közötti munkacsoport létrehozását, és "kifejezte elkötelezettségét a francia archívumok könnyű hozzáférhetősége iránt, hogy a kutatások zavartalanul folytatódhassanak".

Az országot több mint négy évtizede, szigorú irányítással vezető Paul Biya, aki már 92 éves, júliusban bejelentette, hogy részt vesz az október 12-én esedékes elnökválasztáson. Ezzel lehetősége nyílik arra, hogy megszerezze nyolcadik mandátumát. Az Alkotmánybíróság augusztus elején elutasította a fő ellenfelének, Maurice Kamtónak a jelölését, ezzel tovább bonyolítva a politikai helyzetet.