"Budapest lenyűgöző világvárosi fényeivel ölelt körül." - Szabó T. Annával folytattunk eszmecserét a főváros és Budaörs különlegességeiről.

A Pesten innen, Budán túl podcast legújabb epizódjában egy különleges utazásra invitáljuk hallgatóinkat. Ezúttal nem csupán egy konkrét városrészt járunk be, hanem Szabó T. Anna író és költő segítségével a számára legkedvesebb budapesti élményeket idézzük fel. Ráadásul egy kis ízelítőt is kapunk az agglomeráció varázsából. Morcsányi Elza műsorvezetővel együtt a 90-es évek fővárosi atmoszféráját hozzuk vissza, kezdve az Eötvös-kolival, egészen a Százados úti művésztelepig. Külön figyelmet szentelünk a budaörsi környéknek is, ahol nem csupán a telefoncsengőt utánzó rigók, hanem egy vibráló kulturális élet is vár ránk.

Pesten innen, Budán túl podcastünk legújabb epizódjában a személyes élmények kerültek előtérbe, Morcsányi Elza műsorvezetővel pedig Szabó T. Anna a 90-es évek Budapestjéről indította sétáját, és együtt kalandoztak az Eötvös József Collegium és a bölcsészkar régi épületében, a pesti gangos bérházak és a Százados úti művésztelep világában, majd megérkeztek a költőnek ma otthont adó Budaörsig. Virtuális sétánk közben pedig sorra vettük, mit jelent számára Budapest.

Elképesztően lenyűgöző volt az a hatalmas fényár, amely körülvett, miközben Kolozsvár az áramszünetek nehéz időszakát élte, és szinte teljes sötétség borította. Ezzel szemben Budapest ragyogó fényességgel üdvözölt, szinte világvárosi pompában tündökölt – ez volt az első élményem a fővárosban.

Az Eötvös József Collegiumot báró Eötvös Loránd alapította 1895-ben, hogy a középiskolai tanárok magasabb színvonalú képzést kapjanak és - úgymond - tudóstanárokká váljanak, de emellett a magyar szellemi élet utánpótlására hivatott. Az Alpár Ignác tervezte, középkori kastélyokat idéző Ménesi úti épületében az eltelt évtizedek alatt olyan prominens személyek tanultak, mint Balázs Béla, Kodály Zoltán vagy Lator László. Ahogy sok más bölcsészlelkületű embernek, úgy Szabó T. Annának is a magyar szak és az Eötvös-kollégium volt a vágya, így a beszélgetés során az ottani emlékek, érzetek, tanárok is előkerültek.

A személyes hangvételű beszélgetés során nem csupán Budapest sokszínű helyszínei tárulnak elénk, hanem a költő és író életét formáló jelentős személyek is. Ilyenek például férje, a szintén író Dragomán György, valamint Tóth Krisztina, aki költő és író is egyben. Emellett megismerhetjük Géher István irodalomtörténészt és tanárt, valamint nagybátyját, Szabó T. Ádámot, aki nyelvész. Ezek az alakok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a költő művészete és világa gazdagabbá váljon.

Az Ó utca, a Százados úti művésztelep és a Stadionok környékének felfedezése után elérkezünk napjaink Budaörséhez, ahol a költő, író és műfordító családjával együtt él. A fővárosi élet zsongása helyett itt a csend, a béke és a fény veszi át a főszerepet.

Budaörsön való letelepedésük alapjait két családi sír határozta meg, de ami igazán különleges, az egy "játékos csoda", amely a városba költözésük kezdetén történt. Bár kezdetben tele voltak kétségekkel azzal kapcsolatban, hogy milyen élet vár rájuk itt, a nagy pakolás közepette egy repülő szív alakot rajzoltak a budaörsi égboltra. Ez a szimbolikus gesztus azonnal eloszlatta a félelmeiket. Miközben kicsit jobban megismertük a lenyűgöző budaörsi hegyeket, Szabó T. Anna mesélt a helyi kulturális életről is, amely annyira gazdag és sokszínű, hogy humorosan megjegyezte: még ő sem tudja maradéktalanul kihasználni a kínálatot.