Budapest a digitális nomádok számára az egyik legvonzóbb város a világon.
Az utóbbi évek során a munka világa drámai változásokon ment keresztül: a Work-From-Anywhere (WFA) koncepció, a digitális nomádság, valamint a workation jelenségei egyre inkább teret hódítanak, alapjaiban formálva meg a munkavégzésről kialakított elképzeléseinket. Ezek a trendek számos előny mellett érkeznek – mint például a megnövekedett rugalmasság, a munka és a magánélet harmonikusabb egyensúlya, a költséghatékonyság, valamint az inspiráló munkakörnyezet – viszont új kihívásokat is magukkal hoznak, mint például a produktivitás megőrzése, a társas kapcsolatok ápolása, továbbá a jogi és adózási problémák kezelése. A digitális nomádok száma világszerte folyamatosan növekszik, és több tízmillióan választják ezt az életformát, amelyet a technológiai fejlődés, a hibrid munkamodellek terjedése, és a digitális nomád vízumok bevezetése is támogat. Magyarország, különösen Budapest, kiemelkedő helyen áll a nemzetközi rangsorokban. Az Oeconomus Gazdaságkutató elemzése alapján ez a tendencia tovább fokozódhat a jövőben.
Az utóbbi években globális szinten jelentős változások zajlanak a munkavégzés terén: a hagyományos értelemben vett munkahelyek szerepe átalakul. Ma már nem szükséges egy konkrét helyszínen tartózkodni a feladatok ellátásához; a munka világszerte bárhol végezhető, ahol internetkapcsolat áll rendelkezésre. Legyen szó egy kényelmes otthoni dolgozószobáról, egy hangulatos tengerparti kávézóról, vagy akár egy egzotikus ország felfedezéséről, a WFA (Work-From-Anywhere, azaz "dolgozz bárhonnan") koncepciója lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy földrajzi korlátok nélkül végezzék el feladataikat. Mindez csak annyit igényel, hogy a szükséges technológiai háttér, mint például laptopok és online munkaplatformok, valamint egy megbízható internetkapcsolat rendelkezésre álljon. A WFA lényege tehát nem csupán annyi, hogy „bejárunk valahová”, hanem hogy „ott és akkor dolgozunk”, ahol a legjobban tudunk teljesíteni.
A WFA (Work From Anywhere) koncepciója már túllépett a hagyományos távmunka, home office és hibrid munkavégzés keretein. Míg ezek a megoldások az irodai és otthoni munkavégzés ötvözésére összpontosítanak, a WFA a helyfüggetlenség új dimenzióit nyitja meg. Ez azt jelenti, hogy a munkavégzés nem csupán az otthon kényelmét kínálja, hanem bármilyen inspiráló vagy praktikus helyszínről megvalósítható, legyen az egy tengerparti kávézó, egy hegyvidéki kunyhó vagy akár egy nyüzsgő város szívében található coworking iroda. A WFA lehetőséget teremt arra, hogy a munka és a szabadidő határait elmosva, a legjobban inspiráló környezetben dolgozhassunk.
A cikk második részében alaposan belemerülünk az utóbbi két trendbe, és részletesen bemutatjuk azokat.
A WFA (Work From Anywhere) koncepciója teljesen új perspektívába helyezi a munka világát: a fókusz a teljesítményre, a modern technológiai eszközökre és a rugalmasságra irányul. E folyamat során a munkavállalók önállósága, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly is új dimenziókba lép. Ebből adódóan számos előny bontakozik ki az ilyen típusú munkavégzés során:
Ugyanakkor számos új kihívást is felvet a WFA:
A digitális nomádok a WFA (Work From Anywhere) világának egy különleges, izgalmas szegmensét képviselik. Ők azok, akik nemcsak távolról dolgoznak, hanem ezt tudatosan összekapcsolják az utazás élményével, folyamatos helyváltoztatással és nomád életmóddal. A digitális nomádok életstílusa azt jelenti, hogy szüntelen mozgásban vannak, városok és országok között vándorolva, mindeközben pedig online végzik munkájukat. Ez a megközelítés a szabadság, a rugalmasság és a helyfüggetlen munkavégzés eszméjére épít, és sokaknak lehetőséget ad arra, hogy felfedezzék a világot, új kultúrákat tapasztaljanak meg, és gazdagítsák életüket különféle élményekkel.
A digitális nomádság egy olyan életforma, amely lehetővé teszi, hogy valaki folyamatosan úton legyen, miközben munkáját bárhonnan végezheti. Ez a stílus hosszú távú elköteleződést igényel, hiszen az egyén nem rendelkezik állandó lakhellyel, így a világ különböző tájain kalandozik, miközben a munkáját teljesíti. Ezzel szemben a workation, amely az angol "work" és "vacation" szavak elegyítéséből született, egy rövidebb, de intenzív tapasztalatot kínál. Itt a munkavállaló ideiglenesen, akár néhány napra vagy hétre, egy vonzó helyszínen, például tengerparton vagy hegyek között, végzi el feladatait, élvezve a munka és a pihenés harmonikus egyensúlyát. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a kreativitás kiteljesedjen, miközben a mindennapi rutinból való kiszakadás frissítő élményt nyújt. A munka befejezése után pedig visszatér a megszokott környezetébe, hogy ott folytassa életét.
Összességében mindkét munkavégzési forma (digitális nomádság és workation) a távmunkára, digitális technológiára és internetkapcsolatra épül. Lehetővé teszik, hogy a munkavállaló ne az irodában, hanem tetszőleges helyszínről dolgozzon. A munka és a magánélet határai mindeközben elmosódhatnak, hiszen a munkavégzés helyszíne egyben a kikapcsolódás színtere is. Egyben hozzájárulhatnak a munkavállalói elégedettség és motiváció növekedéséhez, a kiégés megelőzéséhez (erről részletesen korábbi cikkünkben írtunk).
A két trend közötti leglényegesebb eltérés az elköteleződés mértéke, az időtartam, valamint az életmódváltás mértéke. Emellett az úti célok is különböznek: míg a workation helyszínei gyakran népszerű turisztikai desztinációk, addig a digitális nomádok inkább olyan helyeket preferálnak, amelyek kedvezőbb árúak, jó infrastrukturális háttérrel rendelkeznek, és erős nemzetközi közösséget kínálnak. (A kiemelkedő célországokkal kapcsolatosan korábbi cikkünkben részletesebben is foglalkoztunk.)
A workation és a digitális nomád életmód népszerűségének növekedése szorosan összefügg a munka világában bekövetkezett technológiai, kulturális és társadalmi változásokkal:
A digitális nomádok életmódja számos kihívást rejthet magában, különösen a magánélet és a munka közötti határok megőrzése terén. A jogi és adózási kérdések megfelelő kezelése, az orvosi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása az adott országokban, valamint a hosszú távú szállások keresgélése mind-mind bonyolult feladatok lehetnek. Emellett a társas kapcsolatok fenntartása is kihívást jelent, hiszen a folyamatos utazás során sokszor nehéz találkozni a barátokkal és családdal. A workation koncepciója különösen érdekes, ám éppen emiatt a munka sosem áll meg, ezért sokan nehezen tudják megvalósítani a valódi pihenést, ami a regeneráció elmaradásához vezethet. Ugyanakkor a digitális nomád életstílus számos előnnyel is jár: növelheti a motivációt, serkentheti a kreativitást, elősegíti a személyes fejlődést, és lehetőséget ad arra, hogy globális kapcsolatokat építsünk. Ráadásul a stressz-szint csökkenése és a kiégés megelőzése is várható, ami hosszú távon hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb élethez.
A 2024-es felmérés szerint a digitális nomádok 45%-a arról számolt be, hogy magányosnak vagy elszigeteltnek érzi magát. Ezen túlmenően, a folyamatos költözések következtében a megkérdezettek 24%-a tapasztalt hasonló érzéseket.
Amellett, hogy az új környezet, a változatos impulzusok és a rugalmas munkarend inspirálóan hathatnak, növelhetik a munkavállalók motivációját és teljesítményét (amennyiben a környezeti ingerek és programok nem vonják el a figyelmet), a digitális nomádok alkalmazásával a vállalatok globálisan kereshetnek szakképzett munkaerőt, nem korlátozódnak egy adott földrajzi területre. Ez különösen előnyös a speciális tudást igénylő munkakörökben. Ráadásul a modern, rugalmas munkavégzési formák támogatása erősítheti a vállalat vonzerejét a munkaerőpiacon, különösen a fiatalabb generációk körében. Azonban a különféle időzónák, a személyes jelenlét hiánya nehezíti a csapatmunkát is, lassíthatja a döntéshozatalt. A digitális nomádok pedig kevésbé kötődhetnek a vállalati értékekhez és közösséghez, ami hosszú távon gyengítheti a szervezeti kultúrát.
Nemzetgazdasági szinten több előnye is van, ha az adott országot választják munkavégzési helynek a digitális nomádok, elsősorban a turizmuson és fogyasztáson keresztül. A digitális nomádok nem tipikus turisták: általában hetekig vagy hónapokig maradnak egy helyen, így nemcsak a szezonális csúcsidőszakban, hanem egész évben stabil bevételt biztosítanak a helyi szolgáltatóknak, szállásadóknak, vendéglátóhelyeknek és egyéb vállalkozásoknak, így közvetlenül támogatják a helyi gazdaságot. Igényeire reagálva pedig egyre több helyen jelennek meg coworking és coliving terek, a gyors internet, speciális közösségi események, valamint hosszabb távú bérlésre alkalmas szálláshelyek. Ez a trend nemcsak a nagyvárosokat, hanem kisebb, kevésbé ismert desztinációkat is érinti, decentralizálva a turizmust és segítve a kevésbé frekventált térségek fejlődését. Az új trendek ugyanakkor kihívásokat is hoznak: a rövid távú lakásbérletek iránti kereslet növekedése emelheti a helyi lakhatási költségeket, egyes helyeken társadalmi feszültségeket okozhat, illetve a helyi infrastruktúra túlterheléséhez vezethet.
A digitális nomádok és workationozók számára számos ország kínál kiemelkedő lehetőségeket, amelyek a rugalmas munkavégzéshez szükséges digitális infrastruktúrát, vízumprogramokat, élhető környezetet és befogadó, aktív közösséget nyújtanak: Portugália, Mexikó, Egyesült Arab Emírségek stb. Ezekről az országokról korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
A különféle felmérések 40-80 millió főre teszik világszerte a digitális nomádok létszámát. Láthatóan nagyobb a szórás az egyes felmérések között, mivel nincs egységes definíció és hivatalos nyilvántartás (a legtöbb adat önbevalláson alapuló felmérésből származik). Ha a pontos adatok nem is állnak még rendelkezésünkre, de ezzel együtt is fontos trendeket mutatnak. A digitális nomádok száma a COVID-19 járvány után ugrott meg jelentősen, 2019 és 2022 között 131 százalékos növekedést mutatva, majd az utóbbi években lassabb, de folyamatos bővülés tapasztalható (2 százaék körüli éves létszámbővülés).
Az Egyesült Államokból származik a digitális nomádok legnagyobb része: 2025-ben mintegy 18,1 millió amerikai vallja magát digitális nomádnak. 2024-ben végzett felmérések szerint mintegy 21 millió felnőtt amerikai tervezi még, hogy a következő két-három évben digitális nomád életmódra vált - bár azt is mutatják a felmérések, hogy a digitális nomád életmódot fontolgatóknak csupán 7-9 százaléka teszi meg a szükséges lépéseket az életmódváltáshoz. A kibocsátó országok listáján az USA-t az Egyesült Királyság, Kanada és Németország követi, a trend pedig globálisan terjed, és várhatóan tovább növekszik a következő években.
A jövő alakulását meghatározó újabb irányzatok között megfigyelhető a "slowmad" életstílus térnyerése, amely a lassabb, tartósabb helyváltoztatást preferáló nomádokat népszerűsíti. Emellett a családos digitális nomádok száma is folyamatosan emelkedik, akik a munkájukat rugalmasan végzik, miközben családjukat is magukkal viszik a felfedezésekre.
Demográfiai jellemzőket illetően, az átlagos digitális nomád 36 éves, a legnagyobb arányban (38-47 százalék) a 30-39 éves korosztályból kerülnek ki (Y generáció tagjai főleg), többségük férfi (78-85%), miközben a nők aránya folyamatosan emelkedik. A digitális nomádok 90 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Többségük, 56 százalékuk hagyományos, teljes munkaidős állásban dolgozik, míg 44 százalék szabadúszó, vállalkozó vagy más rugalmas munkavégzési formában dolgozik. Főleg az IT, a kreatív iparágak, oktatás és marketing területén dolgoznak. Bár sokan újak a digitális nomád életmódban (42 százalékuk egy évnél rövidebb ideje váltott életmódot), jelentős részük (24 százalék) már több mint öt éve kitartóan követi ezt az életformát.
A digitális nomádok gazdasági hatásai figyelemre méltóak: évente közel 800 millió dollárral gazdagítják a globális gazdaságot. Ezt főként a szálláshelyek, helyi szolgáltatások és coworking irodák használata révén érik el, amelyek révén aktívan hozzájárulnak a helyi közösségek fejlődéséhez.
A workation, vagyis a munka és a nyaralás ötvözete, egyre népszerűbbé válik a világ különböző részein, habár konkrét statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre. Az ADP Research 2025-ös "People at Work" jelentése szerint a globális munkavállalók 22-34%-a számolt be arról, hogy szabadon választhatja meg, hol végzi el a munkáját. Az arányok régiók szerint változnak: míg a Közel-Keleten és Afrikában ez a szám 34%, Ázsiában 28%, Észak-Amerikában 27%, addig Európában csupán 20%. Ez a rugalmasság kulcsfontosságú a workation sikeréhez.
Egy 2023-as online kutatás során, amelyben 11 ezer európai válaszadó, köztük az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Svájc, Németország, Ausztria, Portugália, Belgium, Lengyelország és Csehország képviseltette magát, megdöbbentő eredmények születtek. A résztvevők közel egyharmada (28 százalék) kifejezte, hogy az idei nyáron szeretné összekapcsolni a munkát és a pihenést, azaz nyaralás közben dolgozna. Egy másik, főleg brit és európai irodai dolgozók körében végzett kutatás szintén 2023-ban zajlott, és itt a válaszadók 46 százaléka jelezte, hogy az elmúlt év során már részt vett workation formájában történő munkavégzésben, legyen szó hazai vagy külföldi helyszínekről. A felmérés továbbá azt is feltárta, hogy a megkérdezettek több mint egyharmada (35 százalék) tervezi, hogy a következő évben szintén belevág a workation élménybe.
A digitális nomádság Magyarországon is egyre népszerűbb, mind a külföldi, mind a magyar munkavállalók körében. Hazánk a VisaGuide által készített 2025-ös Digitális Nomád Indexe szerint a világ ötödik legjobb országa a digitális nomádok számára. Ez az index olyan kulcsfontosságú tényezőket vizsgál a digitális nomádság szempontjából, mint az internetsebesség és stabil net-kapcsolat, az adózási feltételek, a megélhetési költségek, az egészségügyi infrastruktúra és az adott ország turisztikai vonzereje. Ezen a listán Spanyolországot, az Egyesült Arab Emírségeket, Montenegrót és a Bahamákat követően szerepel Magyarország.
Az idei rangsor alapján hazánk valóban kiemelkedik a megfizethető megélhetési költségei, megbízható internetkapcsolata és a digitális nomád vízumhoz (más néven Fehér Kártyához) szükséges alacsony jövedelmi küszöbe (mindössze 2000 euró) révén. Ezen kívül vonzó tényező, hogy kedvező adózási környezetet biztosítunk, például a személyi jövedelemadó mindössze 15 százalék, valamint az első hat hónapban a külföldről származó jövedelem mentesül az adó alól.
2022-ben Magyarország bevezette a Fehér Kártyát, amely új lehetőségeket kínál a nem EU-s állampolgárok számára. Ezzel a kártyával legfeljebb két évig dolgozhatnak távmunkában az ország területén, amennyiben külföldi munkáltatóval vagy saját vállalkozással rendelkeznek, és nem terveznek magyar munkáltatónál elhelyezkedni. Fontos feltétel, hogy igazolják havi legalább 2000 eurós, külföldről származó jövedelmüket. E vízum célja nem a magyar munkaerőpiac igénybevételének elősegítése, hanem a digitális nomádok életformájának támogatása és népszerűsítése Magyarországon.
Budapestet a digitális nomádok körében a világ egyik legvonzóbb városaként emlegetik Magyarországon, köszönhetően alacsony megélhetési költségeinek, kiemelkedő internetkapcsolatának, gazdag kulturális életének, történelmi értékeinek és pezsgő közösségi szférájának. A főváros digitális nomád közössége folyamatosan terjeszkedik; egyre több rendezvény, coworking tér és közösségi kezdeményezés segíti elő az újonnan érkezők beilleszkedését és kapcsolatok kialakítását. Budapest népszerűsége mellett vidéki városokban is felfedezhetők kisebb, de aktív közösségek, például Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Győrben, valamint a Balaton környékén, amelyek szintén vonzó lehetőségeket kínálnak a digitális nomádok számára.
Magyarország nem csupán a külföldi digitális nomádok körében népszerű, hanem a hazai fiatalok, különösen a jól képzett, több nyelven beszélő generációk is egyre inkább vonzódnak ehhez az életformához. Egy 2022-es helyi kutatás rávilágít, hogy a pandémia előtt csupán 1,7 százalékuk élt digitális nomádként, ám a koronavírus-járványt követően ez az arány háromszorosára emelkedett, elérve az 5,8 százalékot. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók harmada szívesen kipróbálná ezt az életformát, ha a körülményeik engednék. Családi vagy egyéb kötelékek hiányában tízből kilencen választanák a digitális nomád életet: a résztvevők kétharmada hazai bázisról dolgozna külföldi megbízónak, míg több mint felük külföldről végezne munkát magyar ügyfelek számára.
Magyarország számára a digitális nomádság új és izgalmas makrogazdasági lehetőségeket teremt. Először is, serkenti a turizmust és a helyi gazdaságot, növelve a szolgáltatások iránti keresletet, ami kedvezően hat hazánk nemzetközi versenyképességére (hiszen a Digitális Nomád Indexben a legjobbak között szerepelünk). Ezen kívül, a globális munkaerőpiacon való megjelenésünket is erősíti, és javítja országunk imázsát a digitális gazdaság területén. A magyar szakemberek, különösen a magasan képzett IT-szakmában dolgozók számára, a nemzetközi mobilitás vonzóbbá válik, ami viszont a hazai munkaerő megtartásában kihívások elé állíthat minket. A digitális nomádok által generált kereslet pedig a lakásbérleti piacon árnövekedést okozhat, és a helyi lakosság kiszorulásához vezethet, ha nincsenek megfelelő intézkedések. Ezen túl a turizmus fenntarthatósága is kiemelt fontosságú tényező, amit figyelembe kell venni a jövőbeli fejlesztések során.
A Work-From-Anywhere, azon belül pedig a digitális nomádság és a workation elterjedése alapjaiban formálja át a munkavégzés fogalmát: a munka már nem helyhez kötött, hanem bárhonnan, akár otthonról, vagy akár a világ bármely pontjáról végezhető, ha adott a technológiai háttér és a stabil internet. Ezek az új munkavégzési trendek nagyobb rugalmasságot, autonómiát, inspirációt és munka-magánélet jobb egyensúlyát kínálják a munkavállalóknak, miközben a szervezetek számára globális tehetségbázist és költségcsökkentési lehetőségeket teremtenek. Ugyanakkor új kihívásokat is hoznak: a jogi, adózási és adatbiztonsági kérdések mellett a csapatmunka, a kommunikáció és a személyes kapcsolatok fenntartása is nehezebbé válhat.
A digitális nomádok száma világszerte dinamikusan növekszik, a becslések szerint 40-80 millióan választják ezt az életformát, és egyre többen élnek a workation lehetőségével is. A digitális nomádok főként a szabadság, az élménygyűjtés és a globális kapcsolatok miatt választják ezt az életmódot, de gyakoriak a magánéleti és szakmai kihívások, például a magány vagy a kiégés.
Magyarország, különösen Budapest, a digitális nomádok számára egyre inkább vonzó célponttá fejlődik. Ennek hátterében a megfizethető megélhetési költségek, a modern infrastruktúra és a Fehér Kártya vízumprogram áll. A digitális nomádok megjelenése felpezsdíti a turizmust, fokozza a helyi szolgáltatások iránti keresletet, ugyanakkor új kihívásokat is hoz a lakhatási piac és a munkaerő-megtartás terén. A jövőbeli trendek azt mutatják, hogy a helyfüggetlen munkavégzés és a digitális nomád életstílus egyre nagyobb teret nyer, ami jelentős gazdasági és társadalmi lehetőségeket kínál Magyarország számára. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a digitális nomádság előnyeit tudatos szabályozás és a helyi közösségek aktív bevonása kísérje, hogy a folyamat valóban fenntartható legyen.
